A DNS-adatbank buktatta le a több évvel ezelőtti gyilkosság elkövetőjét

Ausztriában az 1997-ben létrehozott bűnügyi DNS-adatbank a napokban két, évekkel ezelőtti rablógyilkosság magyar tettesének leleplezéséhez vezetett.

A 37 éves, kelet-magyarországi illetőségű M. Györgyöt július 3-án vették őrizetbe, miután korábban feljelentést tett ellene lopás miatt egy bécsi nyugdíjas. Az illető hosszabb ideig viszonyt tartott fenn M. Györggyel, kitartotta, sőt egy lakást is rendelkezésére bocsátott, ám M. 400 ezer schilling értékű ékszerrel és 40 ezer schilling készpénzzel cím nélkül távozott.

E feljelentés alapján fogták el a magyar férfit, amikor július 3-án a Sopron/Klingenbach határátkelőn be akart lépni Ausztriába. A lopás ügyében M. beismerő vallomást tett. "Genetikai ujjlenyomatát" azonban rutinszerűen betáplálták az Innsbruckban lévő központi DNS-adatbank számítógépébe, amely találatot jelzett: eszerint M. György lehet a tettese két korábbi rablógyilkosságnak, amelyeket azonban tagad.

Egyik áldozatát, egy 57 éves újságírót 1997 októberében, a másikat 1998 decemberében találták meg: mindkettőt megfojtották és kirabolták.

A nyomozók ismeretei szerint M. György, aki korábban nős volt, és egy leánygyermek apja, Bécsben homoszexuális prostituáltként tevékenykedett és lokálokban transzvesztitaként lépett fel. Tulajdonában megtalálták a meggyilkolt és kirabolt áldozatok több értéktárgyát is. Feltételezik, hogy más bűnügyekben is része volt, ezért az esetleges károsultak vagy tanúk jelentkezését kérik.

Az 1997-ben létrehozott innsbrucki DNS-adatbankban jelenleg 37 ezer "genetikai ujjlenyomatot", azaz szájból vett kenetet tárolnak, és ezeket vetik össze az aktuális bűnesetekből, illetve lassacskán a korábban fel nem derített bűncselekményekből származó nyomokkal. Fennállása óta 920 tettest sikerült az adatbank segítségével leleplezni, akik összesen 1244 bűncselekményt követtek el, köztük 8 gyilkosságot, mintegy 60-60 szexuális bűncselekményt és rablást, a többi csalás, okirat-hamisítás és több mint ezer betöréses lopás volt.

A nyolcmillió osztrák mintegy 0,4 százalékának genetikai anyagát őrzik az adatbankban, és a bűncselekmények helyszínén biztosított nyomok közül minden negyedik esetében találják meg a tettes "genetikai ujjlenyomatát" az adatbankban, az elkövetők köre tehát viszonylag szűk - mondta az illetékes.