<P>A kollégisták szűkebb helyen laknak, mint a börtönlakók</P>

Csaknem félmilliárd forintot különített el a költségvetés középiskolai diákszállók fejlesztésére az idén. A kollégiumi normatíva 195-ről 215 ezer forintra növekedett. A felsőoktatásban 14 milliárd forint ráfordítással, 4700-4800 férőhellyel bővül a kínálat. A fejlesztések elkerülhetetlenné váltak, hiszen a kollégiumok többsége mára katasztrofális állapotba került.

A középiskolai kollégiumok száma és befogadóképessége az elmúlt évtizedben gyakorlatilag változatlan maradt. A közelmúltban végzett számítások ugyanakkor azt mutatták, hogy a jelenlegi, mintegy 55 ezerről 2010-re körülbelül 70 ezerre nő a középiskolai kollégisták száma, ezért mintegy 5000 új kollégiumi férőhelyre lesz szükség. Korábbi becslések szerint az új férőhelyek létesítése 6 milliárd forintba kerülne.

A kollégiumok jó része mára katasztrofális állapotba került. Az épületek kevesebb mint fele készült eredetileg diákszállónak, 34 százalékuk kollégiumnak átalakított, 26 százalékuk pedig más célt szolgált. A szálláshelyek többsége alacsony komfortfokozatú, kevés a saját konyhával, illetve közösségi hellyel ellátott intézmény. A zsúfolt hálótermek (előfordul, hogy 15-24-en vannak egy teremben) bútorzata korszerűtlen, elhasználódott.

A kollégisták szűkebb helyen laknak, mint a börtönlakók - jegyezte meg lapunknak adott korábbi nyilatkozatában Horváth István, a Kollégiumok Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének elnöke. A hivatalos adatok szerint a diákszállók jelenlegi kihasználtsága 85, miközben a valóságban 130 százalékos. Horváth István szerint az eltérés oka az, hogy a szabvány 4,5 négyzetmétert ír elő egy lakó számára, a gyakorlatban azonban alig 2-2,5 nézetméternyi terület jut egy-egy diáknak. Ennél még a börtönszabvány is nagyobb, hiszen a rabok 5 négyzetméteres területen lakhatnak.

- A diákszállók sajátos gonddal küzdenek. A fenntartás egyik legnagyobb problémája az, hogy döntő többségében olyan tanulók veszik igénybe a kollégiumi ellátást, akik nem az adott településen laknak. Így a fenntartó - legalábbis elvben - kevésbé érdekelt a színvonalas szolgáltatás biztosításában - mondta Sió László, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Ezért fontos, hogy a normatív támogatás érje el a bekerülési költséget, azaz fedezze a működtetés költségeinek 100 százalékát.

Sió László elmondta: a szaktárca által kidolgozott kollégiumfejlesztési program keretében idén 13,2 milliárdot fordít a költségvetés a diákszállók normatív támogatására. Jövőre ez az összeg 15 milliárd forintra emelkedik. Az elmúlt három évben így reálértékben 25-30 százalékban nőtt a normatíva összege. (Mindez azt jelenti, hogy a tavalyi 195 ezer forint helyett idén 215 ezer forint normatív támogatásban részesül minden diák.)

A normatív finanszírozás átalakítása mellett új kollégiumi férőhelyek kialakítása is elkezdődött - jelentette ki Sió László. Tavaly közel 20 intézményben 300 új férőhely létesült csaknem 150 millió forint értékben. Hátrányos helyzetű tanulók számára két oktatási centrum - iskolával, diákszállóval - készül, melyre 230 millió forintot szán a kormány. Szolnokon és Ózdon már építik a 100-100 férőhelyes kollégiumokat. Az Arany János-programban részt vevő diákszállók a tavalyi tanévben 65 millió forint többlettámogatást kaptak. Jövőre ez az összeg 215 millió forintra emelkedik. - Mindez azt jelenti, hogy csaknem 450 millió forint támogatás felhasználásával közel 500 új kollégiumi férőhely kialakítása fejeződik be a közeljövőben - szögezte le a tárca politikai államtitkára.

A felsőoktatási diákszállók zsúfoltságának enyhítésére szintén több beruházási program indult - mondta Sió László. Az elfogadott fejlesztési tervek szerint 5,6 milliárd forint értékben közel kétezer hallgató lakhatását megoldó kollégiumok épülnének Miskolcon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Kaposváron, Szegeden és Budapesten. Hárommilliárdért fejlesztheti szálláshelyeit a gödöllői Szent István Egyetem, a győri Széchenyi István Főiskola és a Tessedik Sámuel Főiskola.

Ősztől 550 hellyel bővülhetnek a soproni, a mosonmagyaróvári, az egri, a szegedi, a pécsi és a debreceni felsőoktatási kollégiumok, melyre 1,5 milliárd forintot szán a költségvetés. Hasonló mértékű fejlesztésre számíthat 2002-től - de már intézményi forrásból - a soproni és néhány fővárosi kollégium. (Ezzel 650-700 fővel növelnék a szálláshelyeik számát.) Sió László hozzátette: a szaktárca kezdeményezésére a Széchenyi-terv lakásprogramja kibővül, s így csaknem 350 garzonlakás épül majd csaknem 2 milliárd forintért. A "Fecskeház" program keretében adott támogatást egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint pályakezdő házaspárok vehetik igénybe.