<P class="MsoNormal">Titkos nyomozás ellenőrzés nélkül

A titkosszolgálati módszereket is alkalmazó szervezetek többségének nem törvény szabta kötelessége e tevékenységéről beszámolni a parlament illetékes bizottsága előtt. Ez nemkívánatos jelenségekhez is vezethet, például több szerv is megfigyelés alatt tarthat egyetlen személyt. A szocialisták visszaállítanák azt a korábbi rendszert, amely csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot jogosította fel a titkosszolgálati eszközök alkalmazására.

A jelenlegi jogszabályok értelmében csak a nemzetbiztonsági szolgálatoknak kötelességük beszámolni a parlamenti szakbizottság előtt a titkosszolgálati eszközökkel végzett tevékenységükről. Azok a szervezetek, melyek ugyancsak felhatalmazással rendelkeznek a titkos nyomozásokra, jobbára csak saját belátásuk szerint tájékoztathatják az illetékes testületet - a rendőrség például az önkormányzati és rendészeti bizottságot.

A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésről - mint például a fedővállalkozás létrehozása, fedőokmányok kiállítása, illetve a magánlakás kivételével helyiség, épület megfigyelése, kép- és hangrögzítés - lényegében semmilyen beszámolási kötelezettség nincs, azokról összesítés sem készül.

A kormányváltás előtt egyedül a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) volt jogosult a titkosszolgálati eszközök alkalmazására. Azok a szervek, melyeknek a titkos adatgyűjtést törvény engedélyezte, az NBSZ-től rendelték meg a munkát - például a figyelést, lehallgatást, titkos házkutatást. Azóta viszont megalakult az APEH Bűnügyi Igazgatósága, kiterjesztették a pénzügyőrség, a határőrség hatáskörét, és titkos nyomozásra kapott felhatalmazást az ügyészség is.

A kialakult helyzet - az egységes törvényhozói ellenőrzés lehetősége nélkül - lehetővé teszi, hogy több bűnüldöző szerv is figyelje, ellenőrizze ugyanazt a személyt, céget, róluk adatokat gyűjtsön, tároljon.

Ez az adatgyűjtés amellett, hogy adatvédelmi aggályokat is felvethet, s igen komoly többletköltséget jelent, azt a veszélyt is hordozza, hogy a nyomozások, a bevetett ügynökök könnyebben lelepleződnek, illetve hogy az egymásról nem tudó szervezetek egymás munkatársaira "dolgoznak".

Az adórendőrség mint "civil" bűnüldöző hatóság ráadásul szervezetszerűen nem is tartozik az illetékes rendvédelmi bizottságok hatáskörébe, őket a költségvetési és pénzügyi bizottság számoltatja be. Burillák Attila szóvivő szerint azonban - miután a parlamenti testületek maguk állítják össze napirendjüket - lehetőség nyílhat arra, hogy akár a nemzetbiztonsági bizottság is meghallgassa az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezetőit, s olyan kérdéseket intézzenek hozzájuk, amelyeket szükségesnek tartanak.

A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Keleti György elmondta: a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának decentralizálását nem tartja megnyugtatónak. Választási győzelme esetén az MSZP visszaállítaná a korábbi rendszert, azaz kizárólag az NBSZ alkalmazhatná a titkosszolgálati eszközöket, s annak valamennyi "megrendelője" a nemzetbiztonsági bizottság előtt lenne köteles beszámolni tevékenységéről.