Megszüntették az eljárást a Dunaferr-szerződés ügyében

Bűncselekmény hiányában a rendőrség megszüntette a nyomozást a Dunaferr vagyonkezelői szerződése ügyében - értesült a Magyar Hírlap. Orbán Viktor kormányfő ugyanakkor szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott: jogász szakértőik már vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló információk alapján szükséges-e akár büntető-, akár polgári eljárást indítani az ügyben.

A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást a Dunaferr vagyonkezelési ügyében - erősítette meg az információt Garamvölgyi László. Az ORFK szóvivője elmondta, az eljárás megindítását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdeményezte több mint fél éve. A nyomozást megszüntető határozatot néhány napja küldték meg a Kehinek. A hivatal panaszt terjesztett elő a döntéssel szemben.

A hír azért is figyelemre méltó, mert a miniszterelnök jogi eljárásokat helyezett kilátásba a Dunaferr korábbi vagyonkezelési gyakorlata miatt. Szokásos szerda reggeli interjújában Orbán Viktor tegnap kijelentette: "köztudott dolog volt, hogy az előző kormány idején egy jogtörténeti érdekességnek minősíthető vagyonkezelői szerződés alapján, több milliárd forintos sikerdíjat fizettek ki a Dunaferr Rt. akkori vezetőinek."

Orbán Viktor feltette a kérdést: a szerződéskötés körülményei, az indokolatlannak tűnő sikerdíjak nem alapoznak-e meg olyan későbbi jogi eljárásokat, amelyeket a kormánynak kellene indítania? Jogász szakértők már vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló információk alapján szükséges-e akár büntető-, akár polgári eljárást indítani az ügyben - jelezte a kormányfő.

A parlament hétfői rendkívüli ülése után a Fidesz vezető tisztségviselői jelezték, hogy a Ház gazdasági bizottságában albizottság létrehozását kezdeményezik a Dunaferr-ügy kivizsgálására. Latorcai János, a bizottság elnöke jelezte: az augusztus 27-ével kezdődő héten a bizottság elé viszi a javaslatot. Az ügyben többször emlegetett egykori privatizációs miniszter, Suchman Tamás elmondta: a vagyonkezelői szerződés kibír minden vizsgálatot. "Az 1996-os döntést nem a mai politika szemszögéből kell vizsgálni. Az akkori kormányzat nem akart további konszolidációs pénzeszközöket felhasználni, és nem is használt fel 1996 októbere után. Nem akartunk egy második borsodi szindrómát teremteni, amely 50 milliárdba került, és több ezer család nyomorúságát okozta. Az acélipari recesszió és a hihetetlen piaci verseny miatt ha külföldi céget vontunk volna be, az biztos piacvesztéssel járt volna." A volt miniszter emlékeztetett arra, hogy az egymilliárdos sikerdíjat öt évre kell elosztani, 21 felé, ami havi 700 ezer forint egy főre. Ez a kohászok fizetéséhez képest sok, de a magyar menedzsment javadalmazásának átlagába belefér. "A hazai társasági és gazdasági törvények, valamint a gyakorlat szerint az Acél XXI Kft. nem munkaköri kötelezettségének tett eleget, amikor öt év alatt nyolcmilliárd konszolidált tőkenövekményt kívánt a technológiai váltáshoz többletként produkálni, mert a tőke előteremtése mindig a tulajdonos, ez esetben az állam feladata" - jegyezte meg Suchman Tamás.

Korábban:

Csak napirend előtt és az üléstermen kívül vitatkoztak a képviselők

Orbán eljárást indítana a Dunaferr-sikerdíjak miatt