Nyáron a legkritikusabb a nővérhiány

A szabadságolások miatt az amúgy is állandó nővérhiány veszélyeztette a betegellátást Miskolcon, emiatt kellett a belgyógyászat egy részlegét csütörtökön bezárni. Az ország más intézményeiben is hasonló lépésre kényszerültek a fenti okok miatt.

Ugyan most csak Miskolcon jelentettek be részleges bezárást, a Népszava értesülései szerint az ország más intézményeiben is kénytelenek voltak a nyáron hasonló lépéseket tenni, csak ott tevékenységcsökkentésnek és nem bezárásnak hívták. Többek között a szegedi Traumatológiai Klinikán, ahol az intézmény már júliusban is a működésképtelenség határára került a krónikus nővérhiány miatt. Akkor nővérimporttal próbáltak segíteni a szükségeshez képest 30, a minimumfeltételekhez pedig 50 százalékos hiányon. Az intézményi vezető, Simonka János Aurél szerint ők már ott tartanak, ahová mások esetleg egy-két éven belül kerülnek: tovább nem fokozható a hiány, a már szinte válogatás nélküli munkaerő-felvétel a betegellátást veszélyeztetheti.

- Ezen a nyáron fele létszámmal, háromnegyed tevékenységgel dolgozik a klinika, azaz amelyik műtétet, beavatkozást csak lehet, elhalasztjuk, a betegeket pedig minél korábban próbáljuk hazaengedni - nyilatkozta a vezető.

- A nővérképzés a környéken tökéletesen megszűnt, a szakiskolák már osztályt sem tudtak indítani, mert nem volt jelentkező. Egyelőre csak abban reménykedhetünk, hogy szeptemberben több álláskereső jelentkezik majd.

Pécsett ugyancsak zártak már be korábban részlegesen osztályokat, ahol mintegy 25 százalékos a létszámhiány, s az optimális 3-5 beteg helyett nappal 10, éjszakánként pedig 20 betegre kell felügyelniük a nővéreknek. A főváros intézményeiben is hasonló a helyzet, az elmúlt másfél hónap tapasztalatai szerint intézményenként átlagosan 10-25 százalékkal kevesebb nővér dolgozott a kelleténél, egyes osztályokon pedig akár a 30-40 százalékot is eléri a hiány.

Debrecenben az úgynevezett mátrixrendszer alapján szervezett munka oldotta meg a nővérhiányt az érintettek szerint. Ott ugyanis feladatra és nem betegágyakra szervezik a nővéreket, azaz arról az osztályról, ahol üres ágyak vannak, mondjuk 80 százalékos a kihasználtság, a 20 százalékra "jutó" ápolókat egyszerűen átirányítják azokra az osztályokra, ahol hiány van. Az igazgató szerint így mintegy 10 százalékos hiányt képesek kipótolni.

Egyes szakértők szerint nem jelenthet megoldást az ilyen rendszer, a hiány ugyanis legtöbbször hullámokban erősödik, akkor pedig a kórház valamennyi területét egyformán érinti. Ráadásul többen is úgy vélik: ez a módszer ápolási szempontból "tagadja" a nővéri munkák közötti különbségeket.

Ugyan mind a kormányzat, mind a szakma a minimálbér-emelésektől remélte, hogy valamelyest vonzóbbá teszik az egészségügyi pályát, úgy tűnik, mindez egyelőre kevés ahhoz, hogy a pályán tartsák a nővéreket, elsősorban a fiatalokat. Míg korábban 4-4,5 ezer pályakezdő végzett évente, legutóbb mindössze 540-en kaptak diplomát, idén pedig már több iskola összefogásával lehetett csak új elsős osztályt indítani. A szakemberek szerint legalább duplájára kellene emelni ahhoz a béreket, hogy az intézmények némileg fellélegezzenek, s a működésképességük mellett be tudják tartani a minimumfeltételeket (a jelenlegi minisztériumi rendelet szerint műszakoktól függően 10-15 vagy 20 ágyat láthat el egy szakképzett ápoló, harmincágyanként még egy ápolási asszisztensre, 60 ágyanként pedig diplomás nővérre is szükség van.) Egyes vélemények szerint mindennek társadalmi okai is vannak, ugyanis a szakmai elhivatottság, megfelelő személyiség ennek a munkának az igazi eszköze, ez pedig ma egyre kevesebb fiatalban van meg.

- A szabadságolások miatt már átcsoportosításokkal sem tudtuk megoldani az állandóan hiányzó 80-90 nővér helyettesítését, és ez már a betegellátást is veszélyeztette - indokolta a miskolci Semmelweis kórház ápolási igazgatója, Koleszár Lajos a belgyógyászati osztály egy részlegének csütörtöki bezárását. - Csak ezen az osztályon év eleje óta folyamatosan 8-10 ápolóval van kevesebb, a közelmúltban ugyanis három bevásárlóközpont épült a környéken, amelyek béreivel nem tudtuk tartani a versenyt. Ráadásul évek óta már nővérszállónk sincs, amellyel legalább a nővérek lakásgondját is megoldhatnánk. Az igazgató szerint tűzoltásként legkevesebb 25-30 százalékos bérfejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy legalább néhányan visszajöjjenek, hosszú távon azonban legalább duplájára kell növelni a fizetésüket, különben nem maradnak a pályán.

Korábban:

Eladósodtak a kórházak