Bárándy Péter büntetőügyekre szakosodott ügyvéd azonban úgy tudja, az az intézmény, melyet Dávid Ibolya szeretne bevezetni, már része a magyar jognak, pótmagánvádnak hívják, csak 2000-ben elhalasztották három évre hatálybalépését.
"Nem szerencsés újból kitalálni a melegvizet"- utalt Bárándy arra, hogy a Horn-kormány idején a pótmagánvád intézménye bekerült a büntetőjogi eljárásba, és 2000. január elsején lépett volna hatályba. Az Orbán-kormány azonban három évre elhalasztotta a hatálybaléptetését. "Az intézmény Európában is egyre terjed, az Európai Unióban tendencia a sértetti jogok erősítése. Jó lenne, ha végre itt is érvényesülne."
Horányi Miklós, a legfőbb ügyészség szóvivője Dávid Ibolya vasárnapi nyilatkozatával kapcsolatban az MTI-nek elmondta, hogy amennyiben egy magatartást a törvény nem rendel büntetni, az ügyészség nem indíthat büntetőeljárást. Ugyanakkor a szóvivő is emlékeztetett arra, hogy a pótmagánvád intézményét az érvényes - bár nem hatályos - új büntetőeljárási törvény tartalmazza. A feljelentések által kezdeményezett büntetőeljárás kapcsán a legfőbb ügyész levélben fordult az igazságügy-miniszterhez, és a jogalkotást érintő szakértői egyeztetést javasolt.
Horányi Miklós elmondta: a konkrét ügy - a Mazsihisz feljelentése - kapcsán felvetődik annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott keretek között pontosítsák a büntető törvénykönyvben szereplő, közösség elleni izgatás törvényi tényállását.
Az ügyészség és Bárándy véleményével ellentétben az [origo] által megkérdezett képviselők nem tudnak arról, hogy része lenne a magyar jogrendnek a Dávid által szorgalmazott eljárás. Ráadásul többségük úgy véli, bevezetéséhez jelentősen módosítani kellene a Btk-t.
Turi-Kovács Béla kisgazda miniszter az [origo]-nak elmondta, büntetőjogászként kockázatosnak tart minden olyan változtatást a Btk.-ban, amely kiiktatja a garanciális elemeket. Dávid Ibolya kijelentéséből ugyanis az következik, hogy az ügyészség mint vádhatóság szerepe csökkenne. Ez azonban Turi-Kovács szerint nem szerencsés. A változtatás a jelenleginél több jogot biztosítana a vádlónak, csökkennének viszont a vádlottak jogai. A miniszter szerint csak akkor lehetne növelni a vádlók jogait, ha közben a vádlottak jogait is növelnék.
Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója, a parlament igazságügyi bizottságának tagja közölte, hogy a Fidesz jogi kabinetje még nem alakította ki a kérdésben az álláspontját. Egy név nélkül nyilatkozó fideszes képviselő szerint kampányfogás a miniszter asszony kijelentése.
Csiha Judit, az igazságügyi bizottság szocialista tagja szerint nem gondolta végig kijelentését Dávid Ibolya. A terv megvalósításához a Btk.-t lényegesen módosítani kellene, ráadásul még a bíróságok szervezeti felépítését is át kellene alakítani a végrehajtáshoz.