Új tarifarendszert vezetne be a BKV

Vágólapra másolva!
Háromféle bérlet bevezetését tervezi jövőre a BKV. A cég vezetősége olyan tarifarendszert alakítana ki, amellyel többet fizetne, aki többet utazik a tömegközlekedési járműveken. Az utasok többségének viszont mélyebben kellene a zsebükbe nyúlniuk és csak kevesek járnának jól a differenciált viteldíjjal. A Pénzügyminisztérium máris jelezte, hogy hozzájárulásuk nélkül nem lesz semmiféle tarifareform Budapesten.
Vágólapra másolva!

Új tarifarendszer bevezetését tervezi a BKV jövő januártól - jelentette be tegnap a közlekedési vállalat vezérigazgató-helyettese, Szirmay Tamás.

Háromféle bérlettípusból lehetne majd választani attól függően, hogy milyen messzire utazik az utas. Lesz olyan bérlet, amellyel csak egy kerületen belül lehet majd közlekedni. Ez olcsóbb lenne a jelenleg kapható 3 ezer 820 forintosnál, pontos árát azonban még nem határozta meg a BKV. (Igaz, nem is teheti, hiszen a fővárosi közgyűlés állapítja meg a budapesti közlekedési tarifákat, a cég csak javaslatot tehet rá.)

Valamivel drágább lenne az a havi bérlet, amellyel a szomszédos kerületekben is lehet utazni.

Az egész Budapest területén érvényes bérlet viszont biztosan többe fog kerülni a jelenleginél, hiszen a BKV összességében bevételnövelésre számít az új tarifarendszerből.

A budapestieknek kevesebb mint egyötöde járna jól a differenciált bérlettel. Egy közelmúltban készült felmérés szerint ugyanis az utasoknak csak 18 százaléka közlekedik egy kerületen belül, míg a fővárosiak több mint fele keresztül-kasul beutazza Budapestet. Nekik magasabb árat kellene fizetniük januártól.

A BKV vezetői mégis úgy ítélik meg, hogy összességében kedvezőbb lesz az új rendszer, hiszen igazságosan oszlanak majd meg az utazási költségek: aki többet utazik, az többet is fizet.

Egy évvel később, 2003-ban a jegyeket is megreformálná a BKV. Azok így meghatározott ideig lennének érvényesek. Ehhez korszerű "lyukasztógépeket" kell felszerelni a járművekre, mintegy félmilliárd forintért. 2004-től a digitális chipkártyák vennék át a jegyek és bérletek szerepét. Így ténylegesen az utazás hossza után kellene fizetni a tarifát, hiszen a járműveken lévő berendezés attól függően vonná le a forintokat a kártyáról, hogy hány megálló telt el a fel- és leszállás között.

Nyitott kérdés azonban, hogy a Pénzügyminisztériumnak van-e vétójoga a tarifa megreformálásában. A budapesti városvezetés már azt is kétségbe vonja és szakértőkkel vizsgáltatja, hogy az évenkénti tarifaemelésbe egyáltalán beleszólhat-e a tárca. A fővárosi közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke, Moskovits Péter szerint ugyanis attól még nem lesz magasabb a BKV bevétele, hogy az állam támogatást nyújt és emiatt olcsóbb a diák- és nyugdíjasbérlet, így ez nem is minősül hatósági árkiegészítésnek. A BKV-nek édes mindegy, hogy az államtól vagy az utastól kapja meg a bérlet árát - állította korábban Moskovits.

Az mindenesetre tény, hogy idén a BKV 3,2 millió teljes árú és 4,2 millió tanuló-nyugdíjas- bérlet eladásával számol. Az utóbbi után pedig az állam a közlekedési vállalat számlájára utalja a két bérlet árának különbségét.

A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán nem tudták részletesen kommentálni a BKV terveit, hiszen nem olvasták az erről szóló dokumentumokat. Annyit azonban közöltek, hogy mindenféle árváltoztatáshoz, tarifamódosításhoz a PM egyetértésére van szükség.