Vágólapra másolva!
A megfigyelési ügyben elhíresült magánnyomozó elvesztette azt a pert, amelyet jó hírnevének megsértése miatt indított az Országgyűlés ellen. A Fővárosi Bíróság megállapította, a képviselőház mint államhatalmi szerv személyiségi jogi perben nem vonható felelősségre. Precedens jellege miatt valószínűleg a Legfelsőbb Bíróság elé viszik az ügyet a peres felek.
Vágólapra másolva!

Elutasította a Fővárosi Bíróság (FB) csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletével Faragó Lajos magánnyomozónak a megfigyelési ügy kapcsán személyiségi jogi jogsértés miatt az Országgyűléssel szemben benyújtott keresetét.

Az ügynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán pattant ki, mely szerint az előző kormányzati ciklus idején közpénzekből, törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.

Faragó Lajos azért perelte be az Országgyűlést, mert szerinte sértette jó hírnevét az a megfigyelési bizottság jelentésén alapuló országgyűlési határozat, amely kimondta: Faragó törvénysértő módon, a magánnyomozóra vonatkozó jogszabályok megsértésével járt el korábban az ügyben.

A Fővárosi Bíróság az első fokú bírósághoz hasonlóan perelhetőnek nyilvánította az Országgyűlést. A Ház a polgári törvénykönyv hatálya alá tartozik és vagyoni kérdésekben jogok, kötelezettségek illethetik. Ezzel összefüggésben az FB elutasította az Országgyűlés jogi képviselőjének a per megszüntetésére irányuló fellebbezését.

Az FB a kifogásolt országgyűlési határozatról, az elsőfokú ítélettől eltérően, azt állapította meg, hogy az nem véleményt, hanem tényállításokat tartalmaz. Az Országgyűlés azonban mint államhatalmi szerv az általa meghozott határozatért személyiségi jogi perben nem vonható felelősségre. A megfigyelési bizottság jelentését elfogadó országgyűlési határozat közjogi aktus, amely bírósági úton nem támadható. Ennek egyébként is messze vezető következményei lennének - fűzte hozzá a jogerős ítélet kihirdetésekor a bíró.

Az Országgyűlés jogi képviselője az eljárás során azzal érvelt, hogy a Ház 1996 óta nem perelhető a költségvetési törvény rendelkezései szerint. A perelhetőség kérdésében a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata öt éve töretlen - mondta az ügyvéd. Ennek illusztrálására az Országgyűlés jogi képviselője a tárgyaláson jelezte a bíróságnak, hogy legutoljára ez év júliusában, egy 25 évre titkosított legfelsőbb bírósági ítéletben mondták ki, hogy személyiségi jogi ügyben nem perelhető az Országgyűlés.

Faragó Lajos ügyvédje azzal érvelt az eljárás során, hogy a magyar alkotmány és a nemzetközi egyezmények is biztosítják a személyiségi jogi jogsértés bírói úton történő orvoslásához való jogot, még abban az esetben is, ha ezt hivatalos személy követte el. Az eljárás során a bíróságok nem mentek bele annak vizsgálatába, hogy megfelelnek-e a valóságnak a megfigyelési bizottság jelentésében szereplő kifogásolt állítások.

A peres felek jogi képviselői úgy vélekedtek: a jogvita precedens jellege miatt nem zárható ki, hogy felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz, ám erről csak a megbízóikkal való konzultáció után születik döntés.