Miközben a Fidesz frakcióvezetője és a külügyi szóvivő egyértelműen pozitívnak tartja az Európai Parlament országjelentését, az valójában számos kritikát tartalmaz. Még az MSZP lobbizása ellenére is a mostani országjelentés a legjobb, amióta csak országjelentéseket készíttet az EU - mondta Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. A jelentés Magyarország érdemeinek elismerése mellett számos intő adatot is felsorakoztat. A jelentés elfogadásának vitanapján az EP megfogalmazta: ahhoz, hogy az EU elkerülje a csatlakozni kívánó országok polgárainak elégedetlenségét és kiábrándultságát, szigorú dátumokhoz kell kötni a további csatlakozási tárgyalások menetrendjét.

Alighanem az EU is érzi, hogy a csatlakozást előkészítő tárgyalások elhúzódása csalódást és elégedetlenséget okozhat a csatlakozásra esélyes országok polgáraiban. Legalábbis erről árulkodik az Európai Parlament keddi ülésének rövid összefoglalója, mely központi kérdésnek tekinti, hogy a csatlakozás menetrendjét szigorúan kössék dátumokhoz.

Szájer József, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a szerdán Brüsszelben elfogadott országjelentés nemcsak egyértelműen pozitív képet fest Magyarországról, de a legjobb azóta, mióta az EU országjelentéseket készít a csatlakozásra váró tagországokról. Elmondása szerint a kedvező hangnemet még az MSZP korábbi lobbizása sem tudta befolyásolni, melyet az ellenzéki párt a kevésbé kedvező megfogalmazások bekerülése érdekében folytatott, főleg a kétéves költségvetéssel és a közmédiumok kuratóriumi elnökségével kapcsolatban.

Szájer külön kiemelte, hogy a jelentés üdvözölte a csatlakozási szándékot illető egyezséget a pártok között; a munka törvénykönyvének elfogadását; a minimálbér emelését; a munkanélküliség EU-átlag alatti értékét és a jogharmonizáció előrehaladását. Szájer szavaival élve szintúgy "piros pontot kapott" a kétéves költségvetés, mely előre tervezhetőségével és biztonságos költségvetési keretével segíti a csatlakozási tárgyalások mielőbbi lezárását.

Az Európa Parlament jelentése, miközben valóban számos pozitívumot tartalmaz, jónéhány kritkát is megfogalmaz. Kulcsprobléma lehet például a romahelyzet, melyet a jelentés önálló fejezetben taglal, és bár elismeri, hogy a középtávú roma program tavalyi 19 millió eurós költségvetése jelentős, a beszámolóban felvázolt rémisztő számok aligha nevezhetők rendkívül kedvezőnek. Az Európai Parlament elé került Magyarország-jelentés szerint az itthoni romáknak mindössze 46%-a fejezi be az általános iskolát és alig 0,24%-uk szerez diplomát. Nem kevésbé sokkoló szám a 10 évvel alacsonyabb várható élettartam a romák körében. A jelentés szerint a romákat továbbra is sújtják az előítéletek, és a széleskörű társadalmi diszkrimináció, mely egyaránt jelen volt nem csak a mindennapi életben, de a bíróságokon, a rendőrségen, a munkáltatók között és az oktatásban is.

Hasonló diplomatikus hangvételű kritikai észrevételek kerültek a jelentésbe a gazdasági fejlődést illetően is. A 4,5%-os növekedési ráta, a 17%-os exportnövekedési ráta, a csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány pozitív értékelése mellett a beszámoló láthatólag nincs megelégedve a tervezettnél magasabb inflációval, s külön kiemeli, hogy a kormány 2001-re sem tudja megvalósítani a várt 6-7%-os pénzromlást.

Csak kritikákat fogalmaz meg az EU a hazai börtönhelyzetről és a nyomozati eljárások lefolytatásáról. Az Európai Parlament képviselői a dokumentumból azt tudhatták meg, hogy a magyar ítéletvégrehajtási intézmények átlagosan 60%-os túlzsúfoltsággal működnek, az elítéltek számához viszonyítva kevesen vannak a börtönőrök és az intézmények színvonala sok esetben nem éri el az európai sztenderd színvonalat. A nyomozati eljárásokat illetően az Európai Parlament bizottsága arról értesülhetett, hogy az őrizetbe vettek 30%-a élt erőszakos kihallgatás elleni panasszal, és 15%-uk nem léphetett kapcsolatba jogi képviselőjükkel.

A környezetgazdálkodás témakörén belül elsősorban a szomszédos országokkal való együttműködés konkrét lépéseinek hiányát, valamint a nagy, potenciális környezetkárosító veszélyt jelentő illegális szemételhelyezést bírálta a jelentés.

Horváth Gábor külügyi szóvivő is rendkívül kedvezőnek ítélte a jelentést, és elmondta, hogy Magyarország mind gazdasági, mind politikai szempontból élenjárónak tekinthető. Hozzátette azonban, hogy a jelentés természetesen kiegyensúlyozottan kezelt bizonyos kulcsproblémákat, melyeket illetően a magyar kormánynak még további lépéseket kell tennie.

Az Európai Parlament országértékelést vitató bizottsága a keddi ülésnapon továbbra is kevésnek ítélte a korábbi 20-as keretszámot, és úgy tartotta jónak, hogy 22 fő képviselje majd Magyarországot az Európai Parlamentben.

[origo]

Ajánlat:

Ha érdekli, itt elolvashatja a jelentést!