Agrárcégek ügye: Simon László lehet a hetedik letartóztatott

Vágólapra másolva!
Minden bizonnyal már ma kiadják a nemzetközi elfogatóparancsot Simon László, a GMS '96 Kft. egykori vezetője ellen. Torgyán József egykori főtanácsadóját azért keresik a rendőrök, mert gyanúsítottként akarják kihallgatni az FVM agrárcégeinél folytatott nyomozás kapcsán. A rendőrségi nyomozást a Kehi feljelentései alapozták meg.
Vágólapra másolva!

Várhatóan már ma nemzetközi elfogatóparancsot ad ki a rendőrség Simon László, a GMS '96 Kft. volt vezetője ellen, mivel nem jelent meg az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán (SZBEI), ahol gyanúsítottként akarták kihallgatni. Simont - aki korábban a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Korompai Nicolette élettársa volt - 130 millió forint értékben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják az FVM tulajdonában lévő agrárcégek ügyében indított nyomozásban. A múlt héten Torgyán József kisgazda elnök egykori főtanácsadójának két budapesti ingatlanában tartott házkutatáson a SZBEI - rendőrségi közlés szerint - olyan dokumentumokra bukkant, amelyek bizonyítékként használhatók fel az agrárcégek ügyében indított eljárásban. Simon sajtóhírek szerint azért nem jelent meg eddig a rendőrségen, mert még mankóval sem bír járni. Sajtóértesülések szerint ezzel mentette ki magát a nyomozók előtt, ám ezeket az értesüléseket cáfolták lapunknak. A nyomozók úgy tudják, Simon külföldön van, ahová az agrárcégvezetőket érintő letartóztatások után távozott.

A rendőrségi eljárást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata alapozta meg. A vizsgálati jelentés végleges változatát a héten írja alá Sepsey Tamás, a hivatal elnöke, aki a Népszavának elmondta, hogy pénteken végeztek az érintettek véleményének áttekintésével. Ezek egy részét elfogadták és beleépítették a jelentésbe is. Sepsey azt is hozzáfűzte, hogy a jelentéseket a miniszterelnök hozzájárulásával hozhatják nyilvánosságra, mivel azok a kormány számára készültek. Ezzel kapcsolatban Borókai Gábor kormányszóvivő korábban azt mondta, hogy az anyagot a kabinet először a nyomozó hatóságnak juttatja el, azt azonban nem zárta ki, hogy az agrárcégekre vonatkozó megállapításokat a rendőrség után a közvélemény is megismerheti.

Mint a Népszava beszámolt róla, a földművelésügyi tárca cégeinél Orbán Viktor miniszterelnök utasítására kezdett vizsgálódni a Kehi. A 600 oldalas jelentés a Concordia Közraktározási Rt., a GMS '96 Kft., az ATEV Rt., a TIG Tartalékgazdálkodási Kht. és a szegedi Gabonakutató Intézet ügyeiről szól. További két agrárcég, az Agrármarketing Centrum Kft. és az Agrárpiac Fejlesztési Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyében az ellenőrzést várhatóan csak október végére fejezi be a Kehi.

Az FVM agrárcégeinek nagy port kavart ügyében szereplő vezetők közül eddig a rendőrség a Kehi feljelentése alapján vette őrizetbe Simon élettársát, Korompai Nicolette-et, a Concordia májusban felfüggesztett vezérigazgatóját, akit kétrendbeli hűtlen kezeléssel és 57 millió forint vagyoni hátrány okozásával gyanúsítanak. Előzetesben van a hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsított Szabadi Béla is. A tárca volt politikai államtitkárának előzetes letartóztatását június 22-én rendelte el a bíróság. A rendőrség "vendégszeretetét" élvezi még az ügy kapcsán letartóztatott Osváth László és Sipter Ferenc, az Agrárinnovációs Kht. volt vezetői. Az általuk irányított cég a vizsgálatok szerint 40 millió forintot utalt át a Fradinak egy meg nem tartott "életmódnapért" és újabb 40 millió forintot fizetett ki Torgyán személyes utasítására, a volt miniszter választókörzetében lévő egyházközösségeknek és szakközépiskoláknak. Böröczky Csabát, a GMS '96 Kft. egykori kereskedelmi igazgatóját, aki szintén előzetes letartóztatásban van, sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolják. A letartóztatottak között van még dr. Fazekas Árpád, a VIX Kft. ügyvezető igazgatója is.

Felelősöket nevez meg az agrárhitelekhez nyújtott kezességvállalások vizsgálata kapcsán szerdán elkészült Kehi-jelentés. Sepsey Tamás ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb esetben indokolt volt a kezességvállalás, de voltak olyan esetek, amikor aggályok merültek fel, azaz a kezességek nem érték el azt a célt, hogy a cégek fizetőképességét biztosítsák.