Politikai manipulácó a Schlecht-ügy lezárása az SZDSZ szerint

Szalay Gábor (SZDSZ) képviselő szerint politikai befolyásolás miatt szüntették meg a Schlecht Csaba elleni eljárást. Hiteltelen ugyanis a hatóságok nyomozást megszüntető magyarázata. A rendőrség saját indoklása szerint azért nem vizsgálódik tovább, mert a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

Kedden, miközben az egész ország az Egyesült Államok elleni támadásra figyelt, a BRFK bejelentette, hogy megszüntették a nyomozást Schlecht Csaba ellen. Az indoklás szerint azért, mert nem találtak elég bizonyítékot ellene.

Schlechtet a Centum Kft.-vel kapcsolatban tizenkétmillió forintos csődbűntettel és harmincötmillió forintos adócsalással gyanúsították. A vállalkozó egy nap alatt 14, jelentős köztartozással rendelkező céget adott el egy, a rendőrök számára ismeretlen, Kaya Ibrahim néven bemutatkozó férfinak.

A Centum Kft.-vel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok alapján Schlecht Csabával szemben csődbűntett, illetve adócsalás bűntette volt megállapítható, ezért júniusban sor került gyanúsítotti kihallgatására; a Centum Kft. azonban a gyanúsítás alapját képező cselekmények elkövetésekor nem rendelkezett vagyonnal, pedig a csődbűntett és az adócsalás törvényi feltétele, hogy a gazdálkodó szervezetnek legyen vagyona.

Szalay Gábor (SZDSZ) képviselő szerint a nyomozás megszüntetése és a rendőrség indoklása is azt bizonyítja, hogy Magyarországon beleszól a hatalom a rendőrség munkájába, csak gúzsba kötött igazságszolgáltatás működik. Schlecht ugyanis ismerőse több fideszes politikusnak is. Szerinte ezzel is magyarázható, hogy a rendőrök nem azt tették az ügyben, amit tenniük kellett volna. Szalay - frakciójával egyeztetve - valószínűleg interpellálni fog az ügyben jövő héten.

A szabad demokrata képviselő szerint ha valaki megvesz egy céget, előtte tájékozódik arról, nincs-e tartozása a vállalkozásnak. Nem hihető a képviselő szerint, hogy valaki egyetlen nap alatt 14 céget vásárol meg anélkül, hogy ellenőrizné a vállalatok anyagi hátterét. Schlecht viszont éppen azt állította, hogy ugyanazon a napon, 1995. július 25-én adta el cégeit a magát Kaya Ibrahim néven igazoló férfinak.

A büntetőeljárás eredményeképpen a rendőrségnek mindössze annyit sikerült megállapítania, hogy egy ismeretlen személy Kaya Ibrahim adatainak és nevének felhasználásával 14 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot, majd miután a cégek bejelentett székhelyükről eltávoztak, nem teljesítettek adatszolgáltatási kötelezettséget, és tartozásaik behajthatatlanná váltak.

Schlecht Csaba tanúkihallgatása során korábban elmondta, hogy a cégek üzletrészeit tőle egy számára ismeretlen, magát Kaya Ibrahim nevére kiállított útlevéllel igazoló személy vásárolta meg.

A Németországban élő Kaya Ibrahim kihallgatása során elmondta, hogy Magyarországon csak átutazóban járt, magyar céget nem vásárolt, Schlecht Csabát nem ismeri. Egy hivatalos írásszakértői vélemény szerint azonban a kérdéses adásvételi szerződéseken szereplő "Kaya" aláírások a "bizonyossággal határos valószínűséggel" Kaya Ibrahim kezétől származnak.

A veszteséges cégek eladási ügyében vevőként szereplő másik külföldivel - Josip Tottal - szemben megszűnt a nyomozás, mivel a rendőrség nem tudta azonosítani aláírását az iratokon szereplővel, és az útlevelével visszaélők felkutatására nem látszott esély.

A nyomozást lezáró határozat megállapította, hogy nem lehetett büntetőjogilag értékelhető körülményeket megállapítani a rendelkezésre álló adatok alapján az érintett cégek tekintetében - a Centum Kft.-t kivéve.

A nyomozást megszüntető határozattal a felügyeletet gyakorló ügyészi szervezet egyetértett. Ha az elévülési időn belül az üggyel kapcsolatban újabb érdemi adat merül fel, úgy a nyomozás folytatására a rendőrség intézkedik.

Korábban:

Megszüntették a nyomozást Schlecht Csaba ellen