A nagy történelmi egyházak különbözőképpen szabályozzák - vagy éppen nem szabályozzák - lelkészeik és vezetőik politikai szerepléseit. A katolikusoknál pápai rendelkezés, az izraelitáknál pedig íratlan szabályok tiltják a párttagságot és a képviselőséget. A reformátusoknál jelenleg nincs semmiféle szabályozás, a hírek szerint több lelkészük MIÉP-es színekben indul a választásokon. A református zsinat rövidesen összeférhetetlenségi javaslatot tűz napirendre.

Az egyházi személyek politikai életben való részvételével kapcsolatban érdekes módon a református egyház viszonyul a legliberálisabbnak. Jelenleg három református pap van az Országgyűlésben (ifj. Hegedűs Lóránt a MIÉP, Hörcsik Richárd a Fidesz, Szászfalvi László az MDF frakciójának tagja), valamint a szélsőjobboldali párt színeiben több református lelkész is indul a jövő tavaszi választáson. Ráadásul Hegedűs Lóránt lelkész-képviselő számos radikális, kirekesztő megnyilatkozásával keltett megütközést a közvéleményben. A politikus ellen már egyháza vezetői is felléptek, valószínűleg eljárást is indítanak ellene.

Mindezeket figyelmbe véve terjeszti a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerülete a novemberi zsinat elé összeférhetetlenségi javaslatát. Az indítvány szerint – ha elfogadják - nem gyakorolhatnák lelkészi hivatásukat azok a reformátusok, akik parlamenti képviselők is egyben. Mandátumuk idejére ugyanis fel kellene függeszteniük papi tevékenységüket. Ez a kérdés már a 90-es években is felmerült, de akkor még nem látszott szükségesnek ennek meghozatala - mondta Csoma Áron, az egyház szóvivője. A lelkész ereje és energiája is megoszlik, ha közben képviselői munkát is végez, azonkívül a gyülekezetét is megoszthatja pártállása - sorol érveket az összeférhetetlenségi szabály mellett a szóvivő, aki szerint nem egy konkrét párt (a MIÉP) miatt vetődött fel a kérdés, de megjegyezte, hogy egyháza mindenféle rasszizmust és kirekesztést elutasít.

A katolikus papok parlamenti, pártbeli tisztségviselését már a 80-as évek elejétől fogva tiltja egy pápai rendelkezés - mondta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára az [origo]-nak. Így politikai pártnak még tagja sem lehet katolikus pap vagy szerzetes.

Az evangélikus egyháznál nincs külön összeférhetetlenségi rendelet, de a lelkiszolgálati szabályzat rendelkezik a rendszeres napi szolgálatról. Eszerint akinek akadályoztatva van lelkipásztori tevékenysége, annak megszűnik a lelkészi státusza - magyarázta a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodaigazgatója, Hafenscher Károly. Egy evangélikus lelkész tagja van a Parlamentnek (Donáth László az MSZP-ből), aki mandátumának ideje alatt nem vesz fel fizetést az egyháztól, valamint állandó helyettes látja el papi feladatait. Ezenkívül vannak olyan evangélikus lelkészek, akik a helyi politikai életben vesznek részt önkormányzati képviselőként, ez azonban nem zavarhatja lelkipásztori működésüket - tette hozzá Hafenscher Károly.

Íratlan szabály, hogy egyházunk képviselői nem vesznek részt a pártpolitikai életben – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Tordai Péter, így a Mazsihisznak sem egyházi, sem világi vezetői nem tagjai pártoknak. Az egyházpolitika és a pártpolitika ugyanis nem fér meg egymás mellett – véli Tordai Péter, aki hozzátette, hogy az első szabadon választott Országgyűlésnek tagja volt Raj Tamás rabbi is.

Nincs összeférhetetlenség a lelkészi szolgálat és a közéleti szerepvállalás között a Hit Gyülekezetében - mondta az egyház szóvivője, Morvai Péter. Az egyik legnagyobb kisegyháznak számító felekezet szabályzata így nem is tiltja lelkészei számára, hogy személyes döntésük alapján közéleti szerepet vállaljanak. A Hit Gyülekezetében azonban eddig még nem fordult elő, hogy lelkészei választott politikai tisztségeket töltöttek volna be. Világi tisztséget betöltő parlamenti képviselőjük viszont van - a politizálástól jövőre visszavonuló Hack Péter személyében.

Időről-időre különböző politikai erők felvetik a kétkamarás parlament gondolatát, legutóbb az MSZP kormányfőjelöltje, Medgyessy Péter elevenítette fel. Az elképzelések szerint kétkamarás parlament esetén a felsőházban az egyházak képviselői is helyet foglalnának. A kétkamarás parlamenti rendszer létrehozásához a képviselők kétharmadának kellene igennel szavazniuk, egy alkotmánymódosítás keretében.

[origo]