Titkos tanúkat ígér Nógrádi Zsolt

Súlyos vádakkal illette kedden a bíróság előtt Boross Péter volt miniszterelnököt és Lezsák Sándort, az MDF volt elnökét Nógrádi Zsolt, az egykori olajbizottság koronatanúja abban a perben, amely ellene folyik hamis vád miatt. Fenntartotta korábbi állításait Pintér Sándorral kapcsolatban. Nógrádi szemtanúkat ígér, akik látták, amikor Pintér pénzt kapott az olajosoktól.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon kedden kezdődött a per, amelyben Nógrádi Zsoltot hamis váddal vádolják, és ha megállapítják bűnösségét, akár öt évre el is ítélhetik.

Az első tárgyalás leglényegesebb pontja a vádlott meghallgatása volt. Nógrádi Zsolt fenntartotta az olajbizottság előtt tett állításait, amelyben több politikust, így Pintér Sándor jelenlegi belügyminisztert, Lezsák Sándort, az MDF volt elnökét, Szabó Iván volt pénzügyminisztert, Boross Péter volt miniszterelnököt és fiát, Boross Gábort is összefüggésbe hozta a Bács-Kiskun megyei olajmaffiával.

Boross Péter szerint a magyar parlamentarizmus legsötétebb időszaka, mélypontja volt az olajbizottság működése, elnököstül, tanústul. A volt miniszterelnök hozzáfűzte, az állításokat még cáfolni is kellemetlen, mert a cáfolat úgy tűnhet, a vád igaz is lehet. A politikus jelezte: benne már az is felmerült, a bíróságnak meg kellene győződnie arról, hogy a vallomástevő fiatalember rendelkezik-e a beszámíthatóság kellő fokával.

Korábban

Pintér Sándor belügyminisztert, korábbi rendőr-főkapitányt vádolta Nógrádi Zsolt az olajbizottság előtt, majd később a rendőrségen azzal, hogy aktívan együttműködött az olajmaffiával. A történetbe korábban csak részben bevont Boross Péter volt miniszterelnököt, valamint fiát és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét csak a keddi tárgyaláson vádolta súlyosan Nógrádi.

Azt állította ugyanis, hogy Pintér Sándor mellett Lezsák Sándor és Boross Péter is éveken keresztül rendszeresen járt pénzért Soltvadkertre. Minden látogatás alkalmával 15-20 millió forintot kaptak az olajmaffiózóktól. A bíró figyelmeztette a vádlottat, hogy az ügyészség állításai miatt súlyosbíthatja a vádat, ám az ügyész egyelőre ezt nem jelezte.

Pintérrel kapcsolatban lényegében fenntartotta korábbi állításait, igaz, parlamenti vallomásában még azt mondta, három-négy alkalommal járt náluk Pintér, a bíróság előtt viszont már azt mondta, harmincszor volt pénzért a belügyminiszter. A különbséget azzal magyarázta, hogy korábban csak a Flaisz Ferencnél - aki szerinte az olajmaffia vezetője volt - tett látogatásokat említette, most viszont az összeset.

A vádlott azt ígérte, hogy szemtanúkat hoz a tárgyalásra, akik látták, amint Pintér Sándor kenőpénzt vett át az olajosoktól. Ezeket a tanúkat Nógrádi Zsolt szerint még nem ismeri senki, csak annyit árult el róluk, hogy korábban az ő alkalmazásában álltak. Emellett birtokában van még egy 18 ezer oldalas dokumentum , ami a belügyminiszter bűnösségét támaszthatja alá - szerinte. Ezt sem tárja azonban a bíróság elé. Mint elmondta, azért nem, mert még nem kapott rá utasítást. (Hogy kitől kellene érkeznie az utasításnak, azt szintén nem árulta el.)

Pintér Sándor és Szabó Iván korábban jogerősen személyiségi jogi pert nyert Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő ellen, aki Nógrádi Zsolt kijelentéseit az Országházban tartott sajtótájékoztatón tette közzé tavaly nyáron.

Szabó Ivánnal kapcsolatban csak annyit módosított korábbi állításain Nógrádi, hogy Lezsák Sándor ajánlotta őt, mert pénzügyminiszterként gyorsabban tudott banki hitelt szerezni az olajmaffiózóknak. Korábban Szabó és Lezsák személye nem kapcsolódott össze az ügyben.

Lezsák Sándor Nógrádi vallomását "egy bűncselekménnyel vádolt, szánalmas, beteg ember vergődésének" minősítette. Lezsák Sándor is pert indított jó hírnevének, becsületének megsértése miatt. Az ügyészség tavaly ősszel bűncselekmény hiányában megszüntette a Nógrádi Zsolt kijelentései nyomán indult vizsgálatot a négy politikus esetében.

A tárgyalás során úgy tűnt, Nógrádi nincs tisztában kijelentései súlyával. A bíró egyszer meg is kérdezte, felfogta-e, hogy állításaiért akár többéves börtönbüntetést kaphat. Erre azután került sor, amikor Nógrádi azt állította, szerinte nem bűncselekmény, ha a pénzügyminiszter bankár ismerőseinél elintézi, hogy az olajszőkítők hamarabb kaphassanak banki hitelt.

Nógrádi Zsolt úgy került az olajügyekbe, hogy édesapja a kilencvenes években együttműködött Flaisz Ferenc keceli vállalkozóval, aki az olajtanú elmondása szerint intenzív kapcsolatokat ápolt politikusokkal, sőt gyakran le is fizette őket.

Flaisz Ferenc nem ismert el semmit az állításokról, a politikusok többsége pedig beperelte Nógrádit. A vallomás alapján azonban feljelentést tett a legfőbb ügyésznél Pallag László, az olajbizottság elnöke, így a hatóság eljárást indított az állítások tisztázása céljából. A politikusok bűnösségre nem találtak bizonyítékot, viszont a vádló ellen eljárás indult.

Nógrádi történetei kuszák, sokszor követhetetlenek voltak. Még a vádlott is elismerte, amikor a bíró visszaolvasta az olajbizottság előtt 2000. június 8-án tett tanúvallomását, hogy zavarosan fogalmazott. Emellett többször is ellentmondott saját, néhány perccel korábbi állításának.

A tárgyalás előtti hetekben a rendőrség egy névtelen levél alapján megtalálta Nógrádi Zsolt apjának holttestét. A gyilkossággal az olajtanú öccsét, Nógrádi Ádámot gyanúsítják, aki ellen országos körözést adtak ki. Az idősebb Nógrádi szerint testvére külföldre menekült, de a rendőrök szerint Magyarországon bujkál.

 

[origo]

Korábban:

Félmilliós nyomravezetői jutalom Nógrádi Ádám kézrekerítőjének
(2001.09.18.)

Nógrádi öccsét gyanúsítják apja megölésével
(2001.09.13.)

Eljárás indul Nógrádi ellen hamis tanúzás miatt
(2000.09.20.)