Októberben várható ítélet a volt Agrobank-elnök ügyében

Szerdán újabb tárgyalást tartottak Kovács Mihály volt Agrobank-elnök és két társának öt éve húzódó ügyében. A három személyt csempészettel, adócsalással és közokirat-hamisítással vádolják. A védelem felmentésüket indítványozta, míg az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést kért a három vádlottra. A bíróság várhatóan októberben hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.

Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védelem a vádlottak felmentését indítványozta a Kovács Mihály, az Agrobank egykori elnöke és két társa ellen csempészet, adócsalás és közokirat-hamisítás miatt indult büntetőperben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Az ügyben első fokon elbírálásra váró cselekmények nyolc-tíz éve történtek, a nyomozás hét éve kezdődött, az ügyészség öt éve nyújtotta be a vádiratot, a bíróság pedig nem egészen három éve tartotta az első tárgyalást. Két éve Dávid Ibolya igazságügyi miniszter arra hivatkozva, hogy az eset "a társadalom szempontjából kiemelkedő fontosságú" és indokolatlanul elhúzódik, soron kívüli tárgyalást kezdeményezett, melyet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács el is rendelt.

A vád szerint az IBB Kft. munkatársai Kovács Mihály ügyvezető igazgató utasítására 1989 és 1994 között csaknem egy tonna aranyat és 6,5 tonna ezüstöt szállítottak át a határon. Több alkalommal órák múlva, megmunkálatlanul visszahozták ugyanazokat a fémtömböket, melyeket kiszállítottak, ugyanakkor utóbb passzív bérmunka címén lényegesen alacsonyabb vámot fizettek a behozott ékszerekért, és összességében több tízmillió forinttal rövidítették meg az államkasszát.

A három vádlott - Kovács Mihály mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt osztályvezetője és az IBB Kft. egyik volt munkatársa - az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. Védőik bűncselekmény hiányában kértek felmentést. Kovács Mihály ügyvédje védőbeszédében kitért arra is, hogy szerinte ebben az Agrobank-ügy folyományának is tekinthető büntetőeljárásban a nyomozóhatóságok koncepciózusan, nemegyszer törvénysértő módon jártak el, és durván beavatkoztak az igazságszolgáltatás menetébe.

"A vádak alaptalanok, a vádlottak semmi törvénybe ütközőt nem csináltak. A világon mindenütt így zajlanak a nemesfém-ügyletek" - közölte az ügyvéd. Az ügy koncepciós jellegét illusztrálva pedig elmondta: a Pénzügyminisztériumban 1995. május 5-én azt közölték Kovács Mihály angol cégének jogi képviselőjével, hogy amennyiben nem adják el meghatározott áron részvényeiket, Kovács Mihályt hétfőn őrizetbe veszik. Úgy is történt. Az ügyész vádbeszédében kijelentette: Kovács Mihály cége privilegizált helyzetben volt az MNB-nél, és egyenesen elnöki hatáskörbe tartozott.

Az eljárás során tanúvallomást tett az MNB két volt elnöke, Bartha Ferenc és Surányi György is, továbbá Grósz Károly volt miniszterelnök fia. Az ügyben várhatóan októberben hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Az ügyész és az elsőrendű vádlott ügyvédje által egyaránt megemlített Agrobank-ügyben a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 30-án hozott jogerős ítéletet. Akkor kimondták Kunos Péter vezérigazgató és Kovács Mihály elnök bűnösségét több rendbeli vesztegetés bűntettében. Kunost két év végrehajtandó szabadságvesztéssel, illetve másfél millió forint pénzbüntetéssel, Kovácsot pedig másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel, illetve kétmillió forint pénzbüntetéssel sújtották.

Kunos Péter kegyelmi kérvényét Göncz Árpád akkori köztársasági elnök aláírta, ám Dávid Ibolya nem ellenjegyezte, így a volt bankvezetőnek le kellett töltenie büntetését.