Nemzetbiztonság: gyenge láncszem az adatvédelem

A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Magyarország még nem ratifikálta a terrorizmus finanszírozása elleni fellépéssel kapcsolatos, 1999-ben született ENSZ-egyezményt, bár - tette hozzá egy illetékes - részesei kívánunk lenni e megállapodásnak. A terrorizmus elleni fellépést ugyanakkor számos (több mint hatvan), már kihirdetett két- és többoldalú egyezmény szolgálja.

A terrorizmus visszaszorításáról Strasbourgban 1997-ben kötött egyezmény szintén kihirdetésre került. A részes államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy hatékony rendszabályokat alkalmaznak, hogy a terrorcselekmények elkövetői ne kerülhessék el a felelősségre vonást. Így nem tekintik politikai bűncselekménynek a légi járművek jogellenes hatalomba kerítését, az emberrablást, túszejtést sem. Ám az egyezmény - derül ki a dokumentumból - nem értelmezhető úgy, hogy a bűnügyi jogsegély célja, hogy bármely személy ellen faja, vallása vagy nemzetisége miatt büntetőeljárást folytassanak le.

A magyar adatvédelmi törvény különleges adatként tartja számon a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos meggyőződésre vonatkozó adatokat. - különleges adatok általában csak akkor "kezelhetők", ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul, vagy az adatkezelés nemzetközi egyezményen alapul, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében törvény elrendeli. Az adatkezelés célhoz kötöttsége is fontos alkotmányos alapelv. Az adatok tárolása csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig tarthat. Korlátokat állít a törvény a személyes adatok külföldre továbbítása elé is.

A nemzetbiztonsági szolgálatok adatgyűjtő tevékenysége a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés jegyében az utóbbi napokban megélénkült, s külföldi titkosszolgálatokkal is együttműködnek a magyarországi szolgálatok. - tevékenységük során azonban nem lépik át a törvényi kereteket - informált a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékese.

Az 1995-ben elfogadott nemzetbiztonsági törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felhatalmazza különleges adatok kezelésére. Ilyen adatokat nyílt forrásból, titkos információgyűjtéssel, de akár az állami szervek adatszolgáltatása útján is beszerezhetnek. A BM Központi Hivatala a törvényben meghatározott körben köteles adatot szolgáltatni. S a nemzetbiztonsági törvény azt is kimondja, hogy a határforgalom ellenőrzését célzó rendszerekben írásban jelzések elhelyezését rendelhetik el, adatkérésük tartalma pedig államtitoknak minősül. Az adatok összekapcsolását a feladat elvégeztével meg kell szüntetni. Ha az adatkezelés jogellenes, az adatot haladéktalanul kötelesek törölni.

Az adatgyűjtést megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett be kell jelenteni. Talán ez a terület ma az adatvédelem "leggyengébb láncszeme", hiszen az adatvédelmi biztosi poszt hónapok óta betöltetlen. Az ombudsmanok pedig a külön adatvédelmi törvényen alapuló speciális hatásköröket jelenleg nem gyakorolhatják.