Nagytétényben több ezer ingatlan alatt évtizedek óta rákkeltő anyagok halmozódtak fel a talajban. Egy most elkészült vizsgálat szerint ahhoz, hogy egészséges környezetben éljenek a helyiek, minden kertben ki kellene cserélni a földet. A rendezési terv hamarosan elkészül, de nem tudni, ki fizesse a beruházást, és az ott lakók közül sokan nem akarják, hogy letarolják és felássák évtizedek óta nagy gonddal ápolt kertjüket.

Ezt a kertet is letarolnák
Az évek óta elhagyatottan álló Metallochemia Gyár környéke súlyosan szennyezett terület, a gyár közel 100 éven át mérgezte Nagytétényben az Angeli út és a Harangozó út közötti vidéket. A Metallochemia düledező épületei tőszomszédságában 1273 családi ház áll, a közelben iskola és más intézmények is működnek. A gyár 1990. óta nem működik, de a talajban felhalmozódott mérgező nehézfémek továbbra is veszélyeztetik az ott élőket. A kertekben gyümölcsfák, veteményesek terméseit fogyasztják a tulajdonosok, nem törődve a veszéllyel, hogy amit termesztenek, rákkeltő lehet. Nyár végén minden ingatlant átvizsgáltak, és a most elkészült eredmények szerint teljes talajcserére van szükség. Néhány lakos azonban a felmérőket sem engedte kertjébe, és sokan kijelentették, hallani sem akarnak a talajcseréről.

Az elmúlt tíz év alatt több folyóméternyi tanulmány készült a terület rendezésének lehetőségéről, félmilliárd forint ment el kutatásra, tanulmánytervre, felmérésre, közvélemény-kutatásra. A rehabilitációt követelő helyi környezetvédők úgy érzik, most van esély a rendezés befejezésére. A talajcserét azonban sok lakos ellenzi: féltik évtizedek óta nagy gonddal ápolt kertjeiket, a fákat, félnek a kosztól, a kertjükre szabaduló munkagépektől. Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy engedje feltúrni a kertjét, pedig 30 cm mélyen kellene elszállítani a talajt a kertekből. A nagyon drága rendezésnek csak akkor van értelme, ha minden kertből és közterületről el lehet vinni a földet. A lakosság ellenkezésén kívül van még egy akadálya a beruházás megkezdésének: senki sem tudja, ki fogja fizetni a munkálatokat, és ki ad kártérítést a kivágott fákért, a kitépett virágokért és a hónapokra felfordított életért Tétényben.

"1977 óta bizonyított, a gyár miatt szennyezett a talaj. Veszélyes nehézfémek, ólom, kadmium és arzén mosódott a földbe. Most van először reális esély a talajcserére: van politikai akarat a rehabilitációra, határozottan felléptek az üggyel foglalkozó civil szervezetek és a gyár tulajdonosa, a Metalloglobus is szeretné végleg lezárni az ügyet. Ezzel a lehetőséggel élni kell. A talajcserét csak akkor lehet megcsinálni, ha mindenki hozzájárul. Ezt kell megérteniük az embereknek!" - mondta az [origo]-nak Firisz Sándor, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület tagja, a rehabilitációért egy évtizede kampányoló aktivista, akinek háza a szennyezett terület közepén áll.

A nagytétényiek tiltakoznak a gyár
ellen
"Évek óta ezt a cseresznyét eszem, ami itt nő a kertben, és ezt eszik az unokáim is. Semmi bajunk. Most ide jönnének ezzel a talajcserével, és akkor minden eltűnik, csak a pusztaság marad. Nem tudom kinek jó ez, de ez valahol fönt nagy üzlet lehet valakinek." - mondta az [origo]-nak egy nyugdíjas férfi, aki Firiszéktől néhány saroknyira lakik, ugyanazon a szennyezett környéken. Nagytétényben az emberek egy része nem hisz a veszélyben, és aránytalanul nagy áldozatnak tartják a teljes talajcserét. Mások viszont félnek, és van aki már kicseréltette kertjében a földet, annak ellenére, hogy az önkormányzat és az ÁNTSZ is arra kért mindenkit, várjanak, mert csak a közös igény és az egység bírhatja rá az államot, milliárdokat áldozzon a környék rendbetételére. "Egyetlen lehetőségünk van: a meggyőzés." - mondta Karsay Ferenc, a kerület alpolgármestere.

Firisz Sándor és munkatársai hetente két délelőtt várják a tétényi Polgári Kör irodájában a helyieket, hogy információkat adjanak a rehabilitációról. Mindenki pontos adatokat kaphat a kertje állapotáról. A közelmúltban ugyanis hatalmas felmérés készült, mind az 1273 ház kertjéből mintákat vettek, részletes elemzéseket végeztek, és megállapították, hol mekkora a szennyezés mértéke, és hol hány centiméter mélyen kellene kicserélni a talajt. A felmérés világossá tette: ahhoz hogy az egészségügyi határértéket legalább megközelítse a nehézfémek jelenléte, általában 20-40 cm mélyen, néhány helyen pedig még mélyebben ki kell cserélni a talajt. Most mindenki átveheti a kertjéről készült kimutatásokat, és minden házat közvélemény-kutatók járnak végig, hogy kiderüljön, hányan támogatnák a rehabilitációt. A program hosszú hónapokig húzódna, és több milliárd forintba kerülne.

A felmérést a Repét Kft. Végezte, a Metalloglobus Rt. Megbízásából. A Metalloglobus 1984. óta birtokolja a szennyezés forrásának számító Metallochemia nevű gyárat. "A felmérés olyan alapos és magas színvonalú tudományos munka volt, amilyenre nyugaton is kevés példa akad. Mégsem teljesen tökéletes, 10-15 tulajdonos ugyanis nem engedte be a felmérést végzőket." - mondta Pap József, a Metalloglobus főmérnöke.

"Én ugyan beengedtem őket, de megmondtam nekik, nálam nem kezdik a talajcserét. Ha még mindenki akarná, talán nem vállalnám, hogy fafejűnek nevezzenek. Lehet, hogy fafejű vagyok így is, de nézze meg ezeket a fákat, több évtizede növekednek! Azt ígérték óvatosan körbeássák, meg kártérítést adnak. Ugyan, hogy ássák körbe, több méteres gyökere van, aztán mennyi kárpótlás jár egy ilyenért, azt meg ki dönti el?" - mondta egy helyi lakos az [origo]-nak. Sokan azonban azt akarják, csak kezdődjön el a talajcsere minél hamarabb. Valószínűleg közülük való, aki hatalmas betűkkel ezt a szót festette a Metallochemia kerítésére: HALÁLGYÁR.

A szennyezés 84 éve

A kérdéses gyár 1906-ban kezdett működni, és színesfémkohászattal foglalkozott. A második világháború után a Csepel Művekhez került, majd 1984-ben vette át a Metalloglobus. A gyárban sokféle szennyezéssel járó munkát folytattak: használt savas akkumulátorokat gyűjtöttek be, színesfémhulladékból rezet kohásztak, ólomtömbökből csövet gyártottak, krómtimsót készítettek. Az első környezetvédelmi botrány 1977-ben, még a Csepel idején tört ki: egy vihar után megdöglöttek egy gazda lovai, miután ittak a gyár irányából folyó vízből. Pár napra becsukták a gyárat, és végleg leállították az ólomkohászatot. Folytatódott azonban a hulladékokból rézalapanyag gyártása. Pap József határozottan állítja, 1984-től, amikor a Mettalloglobus átvette a gyárat, a korabeli határértékeket nem lépte át a gyár. "Biztos, hogy rátett a már meglévő szennyezésre, de nem sértettük meg a törvényt egyetlen alkalommal sem." A gyárat 1990-ben végleg bezáratták, a rendszerváltás idején megerősödött civil tiltakozás miatt. A bezárást az ÁNTSZ elődje, a KÖJÁL rendelte el. A hivatalos indoklás szerint nem azért került lakat az üzemre, mert veszélyezteti a lakosságot, ezt hivatalosan sokáig egyetlen szerv sem ismerte el. A dolgozók egészségének védelmében küldtek haza mindenkit 1990. május 25-én, mert nem volt megfelelő kézmosási lehetőség és étkezőhely. "Évtizedekkel azelőtt is be lehetett volna záratni, de a lépés mégis kapkodósra sikerült. Pénteken mindenkit hazaküldtek, és többet nem lehetett kinyitni. Az udvaron maradtak a szerszámok, a nyersanyag, és ez tovább ártott a gyár állapotán." - emlékszik vissza a zárás körülményeire Pap József.

A Metalloglobus kényszere

A terület rendezéséért eddig minden költséget a Metalloglobus fizetett. Erre egy privatizációs szerződés kötelezi a céget. Amikor a Metalloglobust az ÁPV Rt. eladta, a szerződésben szerepelt, a gyár rehabilitációját az új tulajdonosoknak kell megoldaniuk. Az állam visszatartotta a részvények egy részét, amit csak akkor kaphatnak meg a tulajdonosok - akik részben osztrákok - ha befejeződik a rehabilitáció. Határidő nincs, de Pap József attól tart, egyszer megunja a huzavonát az állam, és felbontják a privatizációs szerződést, vissza kell adni a részvénytársaságot. "Persze ez sem hozhat megoldást, hiszen az állam azért adta ezzel a feltétellel olcsóbban a Metalloglobust, hogy ne kelljen a rehabilitációra költenie. Ha visszaveszik, biztos hogy nekik kell fizetni mindent. Az viszont nyilvánvaló, nekünk nincs pénzünk a teljes rehabilitációra. A cég jegyzett tőkéje 3 milliárd forint, a mostani rendezési terv végrehajtása 5-6 milliárdba kerülne. Ha mindent eladunk, és felszámoljuk a vállalkozást, akkor se tudjuk befejezni." - magyarázza Pap József, miért látja szinte megoldhatatlannak a helyzetet.

Kártérítési követelés

Hatszázezer tonna
veszélyes
hulladék
van a fal mögött

A Metalloglobusnak közben szembe kell néznie egy kártérítési perrel is, amit a XXII. kerületi önkormányzat és 1272 magánszemély indított. A tétnyiek párhuzamosan perlik a magyar államot, a Metalloglobust, és a gyár előző előző tulajdonosát, a Csepel Vas és Fémműveket. Körülbelül 5 milliárd forintot követelnek azért az egészségkárosodoásért, amit a helyiek elszenvedhettek. "A per 1994 óta tart, és egy centit nem haladtunk előre. Van évente két tárgyalás, a következő októberben lesz, de semmilyen megoldás sem körvonalazódik." - mondta Pap József. "A per egyik legfontosabb eredménye, hogy készült egy szakértői nyilatkozat, ami kimondja, a felelősség 7%-ban terheli a Metalloglobust, 13%-ban a Csepel Műveket, és a kártérítés 80%-át az államnak kellene fizetnie." - mondta Karsay Ferenc alpolgármester. Ez azonban csak vélemény, jogi következtetéseket nem lehet levonni belőle. A per azért akadt el, mert lehetetlen bizonyítani, hogy egészségkárosodást szenvedett a lakosság. "Az nyilvánvaló, hogy az ólom vagy az arzén nem tartozik az egészséges nyomelemek közé. De hogy ki miért lett rákos az itt lakók közül, azt utólag lehetetlen ellenőrizni. Egyszerűen nem létezik tisztán bizonyítható módszer. Ezért nincs előrelépés a perben, és ezért kellene a rehabilitációra figyelni." - mondta Firisz Sándor, a környezetvédők szószója. 1991-ben volt egy egészségügyi felmérés, néhány gyereket megvizsgáltak, szervezetükben mennyi ólom halmozódott fel. Az eredménnyel azonban nem lehet mit kezdeni, mert a felmérés nem volt reprezentatív, és több más kerületben, ahol például sok autó jár, hasonló eredmények születtek.

Tervek tucatjai készültek

A Metalloglobus a kilencvenes évek eleje óta próbálkozik újabb és újabb tervekkel. Először csak a gyár területén lévő 5-600 ezer tonna veszélyes hulladék feldolgozásáról volt szó, később nyilvánvalóvá vált, az egész környéket meg kellene tisztítani. Kezdetben a Környezetvédelmi Minisztérium, és az Európai Unió és a holland kormány is ígért segítséget, elkészült egy rendezési terv, amit végül nem hagytak jóvá a hatóságok, és a magas költségek miatt az állam érdeklődése is lelohadt. A Horn kormány idején összesen két érdemleges döntés született az ügyben. Firisz Sándorék egy beadvénnyal fordultak az általános ombudsmanhoz a rehabiitáció meggyorsítása érdekében. Polt Péter, mostani legfőbb ügyész vizsgálata után megállapította: sérül a tétényiek alkotmányos joga, amely biztosítja, hogy mindenkinek joga van egészséges környezetben élni. 1997-ben alakult egy tárcaközi bizottság, ami egy fillér fölött sem rendelkezhetett, de foglalkozott a tétényi szennyezéssel. Összesen annyi eredmény született, hogy hoztak egy rendeletet, ami Tétényben megváltoztatta a veszélyes anyagok egészségügyi határértékét. Míg máshol az országban 100 mg nehézfém lehet lakott területen egy kg földben, addig e rendelet szerint a XXII. kerületiek 200 mg/kg veszélyes anyagon élhetnek, anélkül, hogy az államnak be kellene avatkoznia.

Az eddig elkészült, és dugába dőlt tervek közül csak néhány: egy orosz cég elvitte volna Oroszországba a gyár területén lévő veszélyes anyagokat, szó volt arról, hogy egy cég helyben feldolgozta volna a hulladékot, mert szerintük még sok rezet lehet kinyerni belőle, és felmerült egy szarkofág építése is, amibe a hulladékot örökre bezárnák.

Az aktuális kárenyhítési terv

A Környezetvédelmi Főfelügyelőség és a Metalloglobus évek óta tartó alkudozásai után a következő, véglegesnek szánt rendezési tervet idén novemberre kell leadni. A terv elkészítését a Repét Kft. végzi, melynek tulajdonosa Andó József, aki geológusként korábban is végzett kutatásokat a területen. A Repét végezte a felméréseket, és ők ígértik, a talajcserét is megcsinálnák. A terv tetszik a környezetvédőknek, az önkormányzatnak és a Metalloglobusnak is. A gyár területén lévő veszélyes hulladékot a Repét szarkofágba zárná. A gyárat lerombolnák, és a szarkofág fölött vezetne a később megépítendő 6-os út.

A terv végrehajtásához azonban még nagyon sok mindenre van szükség: finanszírozóra, aki úgy tűnik, az 5 milliárdos költség miatt csak az állam lehet, a környezetvédelmi hatóságok engedélyére, ami Pap József szerint nagyon lassan és körülményesen érkezhet, és a lakosság beleegyezésére. Egyelőre még azt sem lehet tudni, hová szállítsák a több ezer tonna földet, amit a környék kertjeiből ásnának ki.

Utoljára Ligetvári Ferenc minisztersége idején foglalkozott a tárca a tétényi szennyezéssel. 2000-ben Ligetvári egy lakossági fórumon ígérte, az állam segíteni fog a rendezésben. Ehhez képest az [origo] megkerésére a minisztériumból senki sem akart nyilatkozni az ügy állásáról, annyi információt kaptunk csupán, hogy a Környezetvédelmi Főfelügyelőség foglalkozik az üggyel. Ekkora pénz viszont csak a kormánytól jöhet. A térség parlamenti képviselője Németh Zsolt külügyi államtitkár. A szintén fideszes kerületi vezetés bízik abban, Németh tud segíteni a lobbizáskor, de semmilyen pénzügyi ígéretet sem sikerült kiszednie eddig a tétényi lobbinak a kormánytól.

Győzködési kampány

"Semmibe sem lehet kezdeni a lakosság támogatása nélkül, ezért most a PR-on a hangsúly. Hiába kapunk engedélyt a talajcserére, nem kaphatunk ennyi pénzt, ha bizonytalan a vállalkozás sikere." - mondta az alpolgármester. A talajcserétől félő lakosok azt kérték az önkormányzattól, hogy mielőtt megkezdődik a talajcsere, mutassák meg valakinek a kertjében, hogy fog kinézni a művelet. "Elfogadtuk és érthetőnek tartjuk a kérést. Van már önként jelentkező, és nagyon várjuk, hogy már ennél a próbánál tarthasson az ügy." - mondta az alpolgármester. A Repét munkatársai azt ígérik, a tervben szerepel, hogy a kerteket újrafüvesítenék, ha lehet az elpusztult növényeket pótolják, ahol kell újrabetonozzák a kocsibejárókat. Firisz szerint sok kert még jobb állapotban is lehet a talajcsere után, mint előtte volt. A területen most építési korlátozás van, nehezen lehet csak építési engedélyt szerezni. Elvben növényeket sem lehetne termelni a kertekben. A talajcsere után ezek a korlátozások megszűnnének, és könnyebb lenne eladni az itteni ingatlanokat is. Mindez azonban sokakat nem érdekel. A gyümölcsfák most is roskadoznak, és több új épület is van a környéken. Az egyik ház udvarában frissen termett szőlőt és barackot árulnak, és sokan nem törődnek vele, tiltott gyümölcsöt kínálnak Tétényben. "Inkább a csatornát csinálnák meg ebből a pénzből." - mondja egy helyi lakos. "Úgy nézek ki, mint aki rákos? Jól meg kell mosni mindent, aztán nem lesz baj." - teszi hozzá magabiztosan. Mások viszont nagyon szeretnék, ha végre biztonságban érezhetnék magukat. "Édeasnyám és édesapám is rákban halt meg. Semmi sem bizonyítja, hogy a talaj miatt, de jó lenne rendet tenni. Biztos nem használ a nehézfém a földben." - vélekedik egy másik ott élő, aki akár holnap beengedné a munkagépeket a kertjébe, hogy elvigyék végre a földet a háza elől.

Magyari Péter