Öt gyanúsított a kazettaügyben

Mittelmayer Ferencet, az Agropark Kht. ügyvezetőjét is bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsította meg tegnap az úgynevezett kazetta- ügyben az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága. Mittelmayer Ferenc megtagadta a vallomástételt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. Tegnapra feleségét is gyanúsítottként idézték, ám Mittelmayer Ferencné orvosi igazolással kimentette magát. Így már öt gyanúsítottja van a Népszava által kirobbantott kazettaügy nyomozásának.

A Népszava január 29-én közölte annak a hangfelvételnek a szövegét, amely szerint tavaly májusban a földművelésügyi minisztérium tulajdonában álló Agrárinnovációs Kht. irodájában öten egyeztettek arról, miképpen juttassanak el ötmillió forint kenőpénzt Torgyán Attilának, az akkori agrárminiszter fiának. A pénz átadásával egy állami támogatás elnyeréséhez remélt közbenjárást a magánszemélyek által alapított Agropark Kht. A felvétel tanúsága szerint a pénzzel el is indult a Torgyán család bizalmasaként emlegetett Benczéné dr. Tóth Judit ügyvéd, akit egyébként a kisgazdapárt delegált az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába.

Az ügyben befolyással üzérkedés miatt február hatodikán rendeltek el nyomozást. Elsőként Benczéné dr. Tóth Judit lett gyanúsított, nem sokkal később pedig Torgyán József kisgazda pártelnök fia is. Több hónapos nyomozás után a hét elején a hangfelvételt készítő Deésy Gézát is meggyanúsították, bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedéssel. A kazettaügy koronatanúja az ügy kirobbantása után önmagára nézve is terhelő vallomást tett, ezért nem érte váratlanul a gyanúsítás. Deésy Géza lapunknak elmondta, ha ő bűnsegéd, akkor ez azt jelzi, van bűnös is az ügyben. A koronatanú egyébként ügyészi megrovásra számít. (A törvény szerint ügyészi megrovással nyomozati szakban szüntethető meg eljárás, ha a bűncselekmény csak igen csekély mértékben volt veszélyes a társadalomra akkor, amikor elkövették vagy már nem veszélyes, amikor elbírálják.) Bízik benne, hogy miután neki köszönhetően derült fény a bűncselekményre, azt kiegyenlíti, hogy ő maga is elkövette. Azt már felháborítónak tartaná, ha akár pénzbírságot kapna, mert ez annyit jelentene, hogy megbüntetik azért, mert állampolgári kötelességét teljesítette.

Befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki - arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol - magának vagy másnak előnyt kér, illetve elfogad, ami a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény már az előny kérésével vagy elfogadásával megtörténik, nem szükséges, hozzá a tényleges befolyásolás.

Torgyán Attila akkor követi el a bűncselekményt, ha bebizonyosodik, hogy ténylegesen azt a látszatot keltette, hogy befolyásolni tud, és ezzel élni is fog. Ha bebizonyosodik, hogy az ügyvédnő azzal vette át az összeget, hogy azt továbbítva egy döntésre hat, bűnsegédként követi el a befolyással üzérkedést. Viszont ha azzal az ígérettel vette át a pénzt, hogy befolyásol majd, ő a bűncselekmény tettese.

A törvény szerint a bűnsegéd és a tettes elvben egyforma büntetést kaphat az elkövetett bűncselekményért, azonban a bírói gyakorlat enyhébben ítéli meg a bűnsegédi magatartást.

Deésy Gézát szintén bűnsegédként gyanúsítják. Annak ellenére, hogy neki köszönhető a bűncselekmény felderítése, nem enyhíthető korlátlanul a büntetése. A bíróság az ő esetében is együtt veszi figyelembe az enyhítő és a súlyosító körülményeket. Általában enyhítő körülménynek számít az, ha valaki önmagára nézve is terhelő, feltáró vallomást tesz, és ennek köszönhető például a büntetőeljárás sikere. De hogy ennek mekkora lesz a súlya, az adott ügy valamennyi körülményétől függ. A törvény szerint egyébként nem büntethető az, aki végszükségből, a közérdek védelmében tette azt, amit tett.

Korábban:

Gyanúsítottá vált Deésy Géza, a kazetta-ügy kirobbantója