Minden második játszótér életveszélyes

Bezárhatják a játszóterek zömét, ha jövőre életbe lép az a készülő rendelet, amely az Európai Unió követelményeihez hasonló szabványokat vezet be Magyarországon. Nemcsak a hintákat, csúszdákat, mászókákat kell horribilis pénzekért lecserélni, de a jelenleginél sokkal drágább karbantartási költségek is az önkormányzatokra hárulnak majd. Vitatott, hogy valóban indokolt-e a szigorú szabályozás. Mindenesetre a jelenleg érvényben lévő szabvány szerint is minden második játszótér életveszélyesnek tekinthető.

Fotók: Pélyi Nóra
Egy régimódi, elhanyagolt játszótér Újpesten
Hamarosan lakat kerülhet a legtöbb önkormányzati játszótérre. Egy készülő minisztériumi rendelet ugyanis az európai normák alapján olyan szigorú karbantartási előírásokat követel majd meg, amelyeket valószínűleg nem tudnak teljesíteni az önkormányzatok, és kénytelenek lesznek elgondolkodni azon, hogy csak a legforgalmasabb játszótereket hagyják meg. A jogszabályváltozás az összes iskolát, óvodát is érinti.

A Gazdasági Minisztérium munkatársa, Winkler Istvánné kérdésünkre elmondta: a rendelet szabályozza a karbantartást, és a meglévő játszóterek átalakítását is előírja majd. Ez utóbbira türelmi időt kapnak az önkormányzatok, hogy elő tudják teremteni a szükséges pénzt. Ha elviselhetetlenül magas költségeket róna az önkormányzatokra a szabványosítás, akkor valószínűleg "puhítani" kell majd a jogszabályt - fogalmazott Winkler Istvánné.

Minősít(het)etlen játékgyártók

A karbantartási költségeket érzékelteti, hogy csak a XIV. kerületben két éve 60, tavaly 40, idén pedig 38 millió forintot költöttek játszóterek karbantartására - tudtuk meg Pálffy Imrétől, a kerületi városüzemeltetési ügyosztály vezetőjétől.

Azt még nem tudni, hogy a rendelet a meglévő játékok cseréjére is kötelezi-e majd az önkormányzatokat. Franciaországban ugyanis az európai szabványok átvétele után két évvel ez történt, utána el kellett bontani a nem megfelelő köztéri játékokat.

Magyarországon ez igen sok önkormányzatot és játszóteret érinthet, hiszen az Ifjúsági és Sportminisztérium egy pályáztatás során mindössze három olyan gyártót talált, amely megfelelően minősített eszközöket forgalmaz.

Mindeközben a piac szereplői egymás sarkát tapossák. Az önkormányzatok és a közintézmények anyagi helyzetükből adódóan többnyire a legolcsóbb ajánlatot fogadják el. Egy zuglói iskolában például az önkormányzat utasítására a legutolsó pillanatban mondták vissza a vásárlási szerződést, mert hiányoztak a minőségi tanúsítványok.

Hamis a papír

Információink szerint rendőrségi vizsgálat is folyik egyes játszóterek ügyében, mert a gyártó cég minősítési tanúsítványt hamisított, illetve olyan vállalkozás kapta meg a dokumentumot, amelyik nem felelt meg az abban foglalt követelményeknek.

A szűkös játszótérpiac konkurens szereplői előszeretettel jelentgetik fel egymást. Közvetve a Matáv Rt. is érintett egy ilyen ügyben. A távközlési cég tavaly és tavalyelőtt 18 játszóteret épített szerte az országban.

Valaki azonban feljelentette a játékokat szállító társaságot, mondván, hogy az eszközök nem felelnek meg a szabványoknak.

Szabó Gyula, a Matáv osztályvezetője kérdésünkre elmondta: a szóban forgó játszótér még 1999-ben épült, a gyártó cég termékei pedig rendelkeztek a szükséges kereskedelmi és minőségi engedélyekkel.

A Matáv elismeri, hogy néhány játszótér jelenlegi műszaki állapota kívánnivalót hagy maga után, és emiatt esetleg már nem felelnek meg a szabványoknak, erről azonban a cég nem tehet. Az illetékes önkormányzatok ugyanis három évre szóló szerződésben vállalták az eszközök kezelését. Szabó Gyula azonban elmondta, hogy sajnos volt olyan eset, amikor többszöri megkeresés után sem végezte el az önkormányzat a kötelező karbantartási munkákat. Végül a Matávnak saját pénzén kellett felújítania a játszóteret.

Mind veszélyes?

Fotók: Pélyi Nóra
és egy rendezett Újlipótvárosban
Az érvényben lévő szabályozás szerint pillanatnyilag minden második budapesti játszótér veszélyesnek mondható, ezért le kellene bontani vagy át kellene alakítani az ott található játékokat. Nem függhet például egy állványon kettőnél több hinta, híre-hamva sem lehet a kőcsúszdáknak, egyes mászókáknak, de még a talajt is ki kell cserélni fazúzalékra, illetve gumitéglára. Kimondottan életveszélyesnek számít a korábban gyakran látott földgömböt formázó vasmászóka.

Ám a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi ügyosztályának munkatársa szerint korántsem ennyire rossz a helyzet.

- Ami nem szabványos, az nem feltétlenül veszélyes - állítja Radnóczi Péter. - A szabvány kiküszöböli azokat a lehetséges veszélyforrásokat, amelyeket a gyerekek nem vesznek észre. Radnóczi Péter megjegyezte: több generáció nőtt fel azokon a játszótereken, amelyeket most már nem engedélyeznek a szabványok.

Ledőlt a dühöngő korlátja

A szabványosítás követelménye váratlanul érte az önkormányzatokat. Angyalföldön például most rakják újra a nem rég letett a gumitéglákat, miután az eső szinte valamennyit felmosta. A kerület most ragasztással próbálkozik mind a 158 játszótéren; azzal a technológiával, amelyet eredetileg is alkalmazni kellett volna.

Csak ebben az egy kerületben mintegy 250 millió forintot visznek el az EU-konform játszóterek. A talajcserén kívül 148 játékot alakítanak át, 94 darabot pedig azért kell áthelyezni, mert alaposan megütheti a magát gyermek egy túl közeli fában vagy korlátban.

A közelmúltban elkészült felmérés azt is megállapította, hogy Angyalföldön 69 játszótér kiemelten veszélyes, közülük hatot sürgősséggel elbontottak, a többire jövő esztendőben jut pénz.

Érsek Ferenc, az önkormányzat munkatársa szerint ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a játszóterek balesetveszélyesek lennének, csak az EU-normák szigorúak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy komoly baleset eddig sem történt az angyalföldi játszótereken. Csak egyszer dőlt le egy focipályát - "dühöngőt" - körülvevő vaskorlát, de senki sem sérült meg komolyabban. Ezek a lakótelepekről jól ismert focipályák egyáltalán nem felelnek meg a szabványnak, Angyalföldön tervbe vették, hogy mindet elbontják.

Tilos az aszfalt

A dühöngők már csak azért sem maradhatnak, mert a játszóterek talaja nem lehet beton vagy aszfalt, a vaskorlát pedig kárt tehet a játékba belefeledkezett gyerekekben.

A fővárosi önkormányzat is felmérte játszótereit, nyáron zárult le a vizsgálat. Kétszázmillió forintra lenne szükség az átalakításokhoz. A legtöbbet a Margitszigeten, a Városligetben, a Tabánban, a Vérmezőn és a Városmajorban található játékokra kell költeni.

Mibe kerülnek a szabványos játékok?

hinta                       0,5-1 millió Ft

rugós játék             100-200 ezer Ft

csúszda                  0,7-1,3 millió Ft

vár                         2 millió-50 millió