Kedvezőtlenül bírálják el az afgán menekültek kérelmeit

Nem változik az afgán menekültek menedékkérelmének mostani elbírálása az elmúlt évekhez képest, hiába dúl háború Afganisztánban - mondta a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, Végh Zsuzsanna az [origo]-nak. Magyarország az Európai Unió országainál jóval szigorúbban ítél a menekültek befogadásáról: a menedékkérők két százaléka kap menekült státust, míg például Franciaországban ez az arány 19 százalék. Idén, szeptember elejéig 6717 menekült érkezett, közülük 2749-en a távoli Afganisztánból.

A jogszabályok szerint kormányhatározatnak kell rendelkeznie arról, hogy egy háború sújtotta ország polgárai háborús menekülti státust kaphassanak Magyarországon. Így az igen körülményes procedúra helyett elég lenne csupán azt igazolnia a menekültnek, hogy az érintett országból jött, és máris menekültnek minősülne. A hivatalosan elismert menekült szinte azonos jogokkal rendelkezik, mint egy magyar állampolgár: munkavállalási engedélyt kap, szociális ellátásban részesülhet, csupán a rendőri hivatást nem gyakorolhatja, és nincs szavazati joga a választásokon.

Egyelőre semmi jele sincs olyan kormányzati szándéknak, hogy az afgán menekülteket háborús menekültnek minősítik, és nem is valószínű, hogy erről jogszabály szülessen. Legutóbb erre a boszniai események idején volt példa, a koszovói háború idején már nem hoztak erről rendelkezést, így az onnan menekültek Magyarországon nem számítottak háborús menekülteknek.

A háború előzményeit már érezhették az afgán menekültek a velük szembeni hatósági intézkedésekben, igaz, ezek számukra nem voltak kedvezőek: szeptember 23-án az összes afganisztánit Debrecenbe szállították, határőröket és katonaságot rendeltek a szállásuk védelmére, valamint kijárási tilalmat rendeltek el részükre. A kijárási tilalmat enyhítették azóta, azonban a Kalocsára költöztetendő afgánok mellé is katonai alakulatokat vezényeltek, így kvázi ellenségként kezelik őket, noha Tony Blair angol miniszterelnök és George Bush miniszterelnök többször hangoztatta már, hogy az afgán nép nem ellenség.

Afganisztánban már hosszú évek óta polgárháború zajlik, az etnikai és vallási túlkapások mindennaposak, ráadásul néhány napja már az Egyesült Államok és szövetségesei is támadják az országot, nem véletlen tehát, hogy az utóbbi hetekben több millió afganisztáni próbálja elhagyni országát. Idén a menekültek 40 százaléka Afganisztánból érkezett; az afgánok különösen az elmúlt hónapokban jöttek nagy számban: augusztusban és szeptemberben mintegy ezren érkeztek az országba. Az elmúlt két hónapban mintegy ezer afgán menekült érkezett Magyarországra.

A háború dacára semmiféle változtatás nem lesz az afgánok menekültkérelmeinek elbírálását illetően - mondta Végh Zsuzsanna, aki hozzátette: senkit sem fognak visszatoloncolni Afganisztánban, mivel ott az életük veszélyben lenne.

A menekültstátust rendkívül kevesen kapják meg: ebben az évben, szeptember végéig bezárólag, 40 menekült státust adott ki a Belügyminisztérium, 574 kérelmet pedig elutasítottak, 1358 esetben pedig megszüntették az eljárást, mert a menekülő továbbállt vagy eltűnt - mondta a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Kőszeg Ferenc. Az elmúlt évek adatai alapján az érdemben befejezett eljárásokban a kérelmezők 5 százaléka kapja meg a menekült státust. Európában ennél jóval nagyobb arányban minősítik hivatalos menekülteknek a menedékjogot kérőket: Franciaországban 19, Ausztriában 10-12 százaléknyit. A világ egyik legszegényebb országából származó bangladesiek közül például szinte senki sem kap menekültjogot Magyarországon, mivel gazdasági menekülteknek számítanak.