Kaltenbach Jenő szerint a közösség elleni izgatás és az úgynevezett gyűlöletbeszéd jelenség egyre inkább elharapódzik a társadalomban, és ez ellen a büntetőjog eszközeivel kell fellépni. Az emberi jogi bizottság Hargitai János (Fidesz) javaslatára kezdeményezi, hogy az Országgyűlés még ebben a parlamenti ciklusban a jelenség súlyosságára való tekintettel rendezze megnyugtatóan a kérdést.
Kaltenbach Jenő tájékoztatást adott egy olyan felmérésről, amelyet végzős tanárképző főiskolai hallgatók körében végeztek, de az eredményeket még nem hozták nyilvánosságra: a végzősök 20-30 százaléka kifejezetten idegengyűlölő. Utalt arra is, hogy nemrégiben Békéscsabán a szlovák nemzetiség ellen uszító szavakat írtak egy intézmény falára. A rendőrség a tetteseket elfogta, de csak rongálás miatt vár rájuk büntetés.
A kisebbségi biztos szerint a közösség elleni izgatás és a gyűlöletkeltés mintha erőre kapott volna. Ezért álláspontja alapján szükség van a büntetőjogi szankciók erősítésére.
A bizottság ülésén a Legfőbb Ügyészség képviselője jelezte, hogy a probléma rendezésével már az ügyészség is foglalkozik. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) illetékesének szavait a testület szocialista és szabad demokrata tagjai úgy ítélték meg, hogy a tárca nem támogatja a kisebbségi ombudsman kezdeményezését, a kormányoldal pedig úgy, hogy nem tér ki előle. Fodor Gábor (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy a valóság Kaltenbach Jenőt igazolja. Mint mondta, a magyar társadalom az utóbbi időben egyre intoleránsabb.
Kósáné Kovács Magda (MSZP), a testület elnöke indítványozta, hogy a bizottság terjessze be a Btk. módosítását Kaltenbach Jenő javaslata alapján. Mint mondta, a törvénykönyv változtatása amúgy is a Ház asztalán szerepel.