Fantáziátlan, alkalmatlan politikusok Baranya élén

Felmérés készült Baranya megye politikusairól, de a vizsgálat szociológus készítői szerint az eredmények nagyjából az egész országban hasonlóak lettek volna. A felmérésben a politikusok önmagukat értékelték, és kiderült, hogy személyi alkalmatlanságuk, gyenge problémamenedzselő képességük és paternalista szemléletük miatt nemigen alkalmasak a vezetésre. Sokan mindössze azért politizálnak, mert nem hajlandók lemondani a tisztségekkel járó jutalékokról. A megyei önkormányzat vezetői nem tarják elég komolynak a felmérést.

Felmérés készült Baranya megye politikusairól a nyár végén. Az [origo] Tistyán Lászlótól, a pécsi Fact Alkalmazott Társadalom-tudományi Kutatások Intézetének vezetőjétől megtudta, hogy a tanulmány a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából készült. Az önkormányzat más kérdésben kérte az intézet segítségét, de a probléma jellegénél fogva kézenfekvőnek tűnt, hogy egyúttal meg kell vizsgálni a politikusok problémamenedzselési képességét is.

Az elkészült anyag a szociológusok szerint nevezhető kevéssé reprezentatívnak az ország egészére nézve, az adatok csupán Baranyából érkeztek, de azt gondolják, hogy az eredmények nagyjából országosan is így alakultak volna. A kérdezők a Baranya megyében jelen levő pártoktól kértek ajánlatokat olyan személyekre, akikről saját pártja azt tartja, hogy válaszaival leginkább képviseli a szervezet elképzeléseit. Velük többórás mélyinterjúra ültek le. Válaszaikban a megye helyzetét, a megye politikai életét és a politikusokat kellett jellemezniük.

A politikusok készen kapott gondolatokkal, sztereotípiákban gondolkoznak - állítja a tanulmány. A mai problémák forrásaként is gyakran öt-tíz évvel ezelőtti gondokat neveznek meg, és nemigen koncentrálnak arra, hogy a jelenben új, konkrét terveket kellene kovácsolniuk a megoldásokhoz. Sokszor vágják rá, hogy minden bajok forrása a nehézipar megszűnte Baranyában, holott a jelen problémái sokszor már nem erre vezethetők vissza. Ezzel még a komlóiak sem hozakodhatnak elő örökre, holott abban a városban valóban komoly gondokat okozott az ipari termelés visszaesése.

Gyakori a vezetők személyi alkalmatlansága, ami sokszor abból adódik, hogy a néhány száz fős falvakban nincs kit megválasztani polgármesternek, képviselőnek, jobb híján a falu legrendesebb embere kerül ilyen posztra, de ő nem biztos, hogy alkalmas egy Európai Únióba készítendő pályázat megírására. De a városokban is probléma, hogy a tisztségekre csak adott politikus körből tudnak választani, amely azonban legtöbbször szűk. Ezzel összefüggésben viszont kialakult a megélhetési politizálás, egy idő után nehéz lemondani a tisztségekkel járó jutalékokról. Ezek az emberek nem mennek bele konfrontációkba, vigyáznak a székükre, viszont így a településük érdekében máris kevésbé ügyesen tudnak lobbizni. Szélsőségesebb réteget képviselnek azok, akik rájöttek, mennyi gazdasági előny származhat a politikából, a pályázatokból, az utazásokból. Közülük sokan egy idő után automatikusan nem a közösségben, hanem a saját zsebükben gondolkodnak - olvasható a szövegben.

Nem tudnak váltani a politikusok abban sem, hogy egy ideje nem településekben, hanem területekben, régiókban kellene gondolkodniuk. A politikusok magatartása sokszor idéz elő súlyos veszteségeket, mert saját bevallásuk szerint konkuráló, és nem kooperáló magatartási formák vannak erősödőben. A falvak csupán látszólag fejlődnek, - mondja Tistyán - ha a képviselők a közgyűlésben nevetséges alkukba mennek bele: "megszavazom, hogy nálatok épüljön előbb orvosi rendelő, ha megszavazod, hogy az új út felénk kanyarodjon".

Komoly probléma, hogy túlélte a rendszerváltást a paternalista szemlélet. Bizonyos intézkedésekhez sokkal kifizetődőbb lenne a lakosság meggyőzése, ha partnerként kezelnék őket, de ehelyett sokszor felülről jövő utasításokkal, drága pénzért kénytelen a vezetés lebonyolítani bizonyos akciókat. A felmérés pofonegyszerű példát hoz a jelenségre: a parlagfüvet külön emberekkel kaszáltatják, utasításra, fizetésért, holott hosszú évek óta meg lehetett volna győzni az embereket, hogy a saját portájukat tartsák rendben, nem a polgármester kedvéért, hanem a saját érdekükben.

A Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke, Pörös Béla az [origo]-nak elmondta, hogy a felmérést nem tartja túlzottan komolynak, csupán kisebb interjúgyűjteménynek, egy hasonló tanulmánynak akkor volna értelme, ha az ország egészét megvizsgálnák. Elismerte, hogy a baranyaiaknak az országos átlaghoz képest talán rosszabb a lobbizóképessége, ez utak építésénél, fejlesztéseknél szembetűnő. Közhely, ahogyan a megélhetési politizálásról szól a tanulmány, hiszen amíg nem lehet személyekre lebontani a jelenséget, addig semmi nem bizonyítható - mondja Pörös. A pénzhiánnyal küszködő aprófalvak esetében Pörös természetesnek tartja, hogy azok versenyeznek a forrásokért. Azt is látja azonban, hogy Baranyában azért nem jöhet létre reptér, mert Pogányban a politikusok folyamatosan megvétózzák azt, holott szakmai érveik igazán nincsenek ellene.

[origo]