<P class="MsoNormal">Bankok alkalmazzák az alulfizetett nővéreket

Vágólapra másolva!
Az alacsony bérek okozta munkaerőhiány miatt országszerte bezárnak a kórházak különböző osztályai, mivel a nővérek nagy része pályamódosításra kényszerül. A szakmában maradó nővérek pedig másodállás vállalására kényszerülnek, sok nővér vállal takarítást éjszakánként a kórházak közelében.
Vágólapra másolva!

Schmrz Ervin, a Heim Pál gyermekkórház főigazgatója elmondta, hogy a létesítmény napi gondokkal küszködik. A helyzet főként a munkaerő területén kritikus. A sebészet két üzemkész műtője közül június óta már csak az egyikben folyik munka, mivel az operációkhoz nincs elég műtősnő és altatóorvos. A harminc férőhelyes kórterembe csupán tizenöt gyereket tudnak felvenni, mert kevés a nővér, aki a gondjukat viselné.

Az alacsony bérek miatt a személyzet több tagja már eddig is arra kényszerült, hogy máshol keresse meg a kenyérre valót. Számos ápolónő adja fel egészségügyi pályáját, mivel a nagyvállalatok többszörös bérekkel kecsegtetnek. "A bankok és biztosítótársaságok főként a 30-35 éves nővéreket viszik el tőlünk, hiszen ezek a cégek jól tudják hasznosítani az ápolónők kommunikációs képességeit" mondta keserűen a főigazgató. Mivel az egészségügyi iskolákba jelentkezők száma országszerte egyre kevesebb, a kórházak munkaerő utánpótlására szinte semmi remény sincsen.

Hasonlóan válságos a Heim Pál kórház gyógyszer-és élelmiszerellátása is. Állandóan fennáll annak a veszélye, hogy megszakadnak a további szállítmányok. A főigazgató szerint a cégek nem sokáig fogják már bírni, hogy a kórház csak kéthónapos késéssel tud fizetni a leszállított árukért. Nemrégiben például a Hungaropharma Rt. azt közölte a kórházzal, hogy csak abban az esetben hajlandóak számukra gyógyszert küldeni, ha biztosítják a készpénzes fizetést, márpedig ez a jelenlegi helyzetben teljességgel elképzelhetetlen. "Sok esetben a szállítók igazgatóitól kell kisírnunk, hogy küldjenek még gyógyszert" mondta a főigazgató.

Filléres gondokkal kell szembenéznie a Madarász utcai gyermekkórháznak is. Dr. Reich Katalin, az intézmény orvosigazgatója elmondta, hogy bár betegeik számára egyelőre képesek biztosítani a szükséges ellátást és a pénzhiány miatt eddig még nem kényszerültek műtétek elhalasztására, mindenez csupán idő kérdése. "A költségek redukálása sajnos a dolgozóink rovására megy. A minimális bérek miatt sok nővér a közeli bevásárlóközpontba jár takarítani éjszakánként. 2000-ben a nővérek hatvan százaléka esett a minimálbér alatti kategóriába, de jövőre, ha felemelik a minimálbér összegét, a helyzet még rosszabbra fordul majd" mondta az igazgatónő.

Az orvosok anyagi megbecsültségét pedig jól mutatja, hogy egyre többen kényszerülnek arra, hogy külföldön keressenek munkát, hiszen ott a magyar fizetésnek a tízszeresére is szert tehetnek. Az utóbbi egy hónapban terjedt el a magyar orvosok között, hogy lehetőség van álláslehetőségre pályázni Norvégiába. Hatszáz orvos jelentkezett annak ellenére, hogy a norvégok feltételként szabták, hogy a magyar orvosoknak meg kell tanulni norvégul, ahhoz, hogy Norvégiában állást kapjanak, és a magyar állam csak 8 orvos nyelvoktatási díját fizeti ki. A norvégoknak aneszteziológusokra, patológusokra és laboránsokra lenne szüksége, de jelentkeztek magyar sebészek, szülészek is, hátha rájuk is szükség van.

Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének főtitkára erkölcstelennek tartja azt az állapotot, amelyet a kormány az utóbbi három év során sorozatos pénzmegvonásokkal az egészségügy területén okozott. "Jelenleg az egészségügyben dolgozók bérezése terén Magyarország felveszi a versenyt Albániával. Számos kórházban csak a szükséges nővérek felét tudják megfizetni. Van olyan klinika, ahol az urológiai osztályon 10-12 frissen műtött beteg mellé csupán egy éjszakás nővér jut." Dr. Trencsényi Erzsébet a kazincbarcikai kórház orvosa elmondta, hogy munkaerőhiány miatt a borsod-megyei Semmelweis kórházban meg kellett szűntetni a belgyógyászati osztályt. A doktornő arra is rámutatott, hogy az ország területén egymás után zárják be a kisebb kórházak gyerekosztályait, legutóbb például Gyöngyösön és Pásztón. "Az egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy ezek a bezárások szükségesek voltak, mivel nincsen elég gyerek. Az igazság azonban az, hogy kevés az orvos. A szakemberek rögtön az egyetem után inkább a háziorvosi posztot választják, mert ott több fizetés várja őket."

Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet utolsó elkeseredett lépésként közleményt adott ki, melyben arra kér minden, az egészségügy jelenlegi helyzetével elégedetlen kórházat, hogy csatlakozzon a lázadáshoz. Az évente mintegy 60000 sérültet ellátó, és köztük 13000 műtéti beavatkozást elvégző kórházban mindennapossá vált az eszköz-, vér- és gyógyszerhiány, de ennél talán még nagyobb gondot jelent az , hogy az egészségügy erkölcsileg is darabjaiban hever. Dr. Csókai András idegsebész adjunktus szerint a kormány továbbra sem hajlandó megérteni, hogy melyek azok a kritikus hiányosságok, amelyeknek több figyelmet kellene szentelnie. "Úgy gondolom, hogy jelenleg az csak a kisebb gondot jelenti, hogy sok esetekben hiányzik a megfelelő gyógyszer, hogy nincs lepedő, vagy hogy darabra ki van számolva, hogy hány fecskendőt használhat el egy orvos. Az igazi probléma az, hogy a szakma, mint olyan, erkölcsileg és fizikailag is belefáradt már az ígéretekbe. Nem lehet a holtfáradt nővérekről és orvosokról még egy bőrt lehúzni. Az ápolók gyakran olyan kimerültek, hogy nem képesek megemelni a betegeket. A minisztériumnak nem nagy privatizációs terveket kellene szőnie, inkább arra figyelnének oda, hogy legalább azt az egy szelet kenyeret megadják a dolgozóknak, ami még a koncentrációs táborokban is kijárt."

Miközben az egészségügyi szervezetek egyre hangosabban bírálják a tárca döntéseit, Mikola István elégedett az egészségügyi intézmények helyzetének alakulásával. A miniszter pénteken ismertette a kormány döntését, miszerint október 1-től visszamenőlegesen 60-ról 120 százalékra emelkedik a három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápolónők, szülésznők, műtőssegédek, valamint az Országos Mentőszolgálat kivonuló állományának pótlékalapja. Mikola a jövedelempótlék növelésétől illetve a minimálbér január 1-jei ötvenezer forintra való emelésétől azt várja, hogy stabilizilálódni fog a magyar egészségügy működése. Bár a kormány döntése akár ötvenezer szakdolgozó bérét is érintheti, egyelőre csak az idei műszakpótlék-emelés kifizetésére van meg a pénz, hiszen a jövő évre szükséges összeget a 2002-es költségvetés nem tartalmazza.