A Dunaferr működését vizsgáló parlamenti albizottság szerdai ülésén Simóka Kálmánnét, a KVI 1994-1998 közötti vezérigazgatóját és Puskás Sándort, az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának volt elnökét hallgatták meg. A KVI látta a Dunaferr vagyonkezelésbe adásáról szóló szerződés tervezetét, véleményezte, és összességében elfogadhatónak találta. A felügyelőbizottság ugyanakkor többször aggályokat fogalmazott meg a szerződés előkészítésekor.

"A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) elfogadhatónak tartotta a Dunaferr vagyonkezelésbe adásáról szóló, 1996 októberében megkötött szerződést" - mondta a Dunaferr működését vizsgáló parlamenti albizottság szerdai ülésén Simóka Kálmánné, aki 1994-1998 között volt a KVI vezérigazgatója.

A volt vezérigazgató elmondta, hogy 1996 februárjáig a Dunaferr egy részének kezelése az Állami Fejlesztési Intézethez tartozott, és az intézet megszűnése után, 1996 márciusában került a KVI-hez a Dunaferr 23 százalékának tulajdonjoga. A többségi tulajdonos az ÁPV Rt. maradt. "A KVI az ÁPV Rt.-vel kötött egy olyan megállapodást, amely szerint a vagyonkezelési szerződés előkészítésekor a KVI-t az ÁPV Rt. helyettesíti" - idézte fel Simóka Kálmánné.

A KVI látta a szerződés tervezetét, véleményezte, és összességében elfogadhatónak találta. A szerződést 1996 októberében Simóka Kálmánné írta alá. A dokumentumot Kocsis István, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója és Horváth István, a Dunaferr volt vezérigazgatója is ellátta kézjegyével.

A szerződésben öt év alatt nyolcmilliárd forintos tőkenövekményt vállalt a Dunaferr 84,5 százalékát kezelő társaság, az Acél XXI. Kft. Ez Simóka Kálmánné szerint nem tűnt jelentéktelen vállalásnak. A bővülés mértéke megalapozott és elvárható volt, így az ezért meghatározott sikerdíjat ösztönzőnek minősítette a volt vezérigazgató. A sikerdíj mértéke évente személyenként bruttó 5-7 millió forintot tett volna ki.

A sikerdíjat a vagyonnövekmény 12,5 százalékában határozta meg a szerződés, a pályázati kiírásban 8 százalék szerepelt. Simóka Kálmánné kijelentette: csak a százalékok változtak, az abszolút szám nem. A szerződés ugyanis az 1995-ös évet tekintette bázisnak, a pályázati kiírás pedig még az 1994-es évre alapozott.

Kitért arra, hogy 1995-ben 4,6 milliárd forinttal nőtt a Dunaferr tőkéje. Ez abból adódott, hogy az alaptevékenységhez nem szükséges ingatlanok egy részét értékesítették. Ez egy-egy évben előfordulhat, de tartósan eredményes gazdálkodást kell folytatni ahhoz, hogy ötéves időtávban növekedjen a vállalat tőkéje. Az idén év végéig 44,9 milliárd forintos tőkét kellett volna elérnie a vagyonkezelő társaságnak.

Márton Attila (Fidesz), az albizottság elnöke szerint a vagyonkezelésbe adás előtt vagyonértékelést kellett volna készíteni, mivel a Dunaferr nyilvántartásaiban szereplő értékek valószínűleg nem mutattak valós számokat.

Csiha Judit (MSZP) közölte: a vagyonkezelésbe adással az állam nem adott el tulajdonrészt. Privatizáció friss vagyonértékelés nélkül nem indulhat.

Puskás Sándor, az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának volt elnöke az albizottságnak elmondta: a felügyelő bizottság többször aggályokat fogalmazott meg a szerződés előkészítésekor. Észrevételeiket levélben elküldték Suchman Tamás akkori privatizációs miniszternek, ebben többek között szerepelt az, hogy a kormány hatáskörébe kellett volna vonni a Dunaferr vagyonkezelésbe adásáról szóló döntést. Hozzátette: ezt a levelet az ÁPV Rt.-ben jelenleg nem találják. Márton Attila kérdésére elmondta: a vagyonkezelésbe adás következményeivel foglalkozó tanulmányt tudomása szerint nem készített az ÁPV Rt.

Az albizottság szerdán döntött arról is, hogy a Dunaferr vagyonkezelésbe adásával kapcsolatban újabb személyeket nem hallgatnak meg. Írásban felteszik kérdéseiket Almási Zsoltnak, aki 1994-1998 között volt Dunaújváros polgármestere.

Csiha Judit elmondta: a Dunaferr működéséért felel Chikán Attila és Matolcsy György gazdasági miniszter is, akik a Dunaferr felügyelőbizottságának voltak elnökei. "Az ő meghallgatásuk elengedhetetlen" - közölte a képviselő. Márton Attila szerint a vizsgálat jelenlegi szakaszában még nem időszerű meghallgatásuk, de a későbbiekben részt vehetnek majd az albizottság ülésén.

Csiha Judit felvetette, hogy amíg nem működik társelnöki rendszerben az albizottság, addig függesszék fel működésüket. "Ez a gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik" - mondta az albizottság elnöke, aki hozzátette: a társelnöki rendszer megvitatását a gazdasági bizottság a következő ülésén tűzi napirendre.