Bárándy szerint Schlecht "hivatalból ártatlan"

Az igazságszolgáltatás és az egész szakma miatt "ég az arcom" - mondta Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára az [origo]-nak annak kapcsán, hogy a Fővárosi Főügyészség elutasította a Schlecht-ügy megszüntetése miatti panaszokat.

Ezek reguláris bűncselekmények - jelentette ki Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára, a Schlecht Csaba által értékesített, majd eltűnt cégekhez hasonló eseteket jellemezve. Tapasztalata szerint a nyomozó hatóságok az adott ügynél sokkal vehemensebben szoktak fellépni a gyanúsítottak ellen, illetve kézrekerítésük érdekében. Ezekben az esetekben megszokott és gyakori, hogy az ügyészség vagy a rendőrség előzetes letartóztatást kér a bíróságtól, Schlecht Csaba esetében azonban még ez is elmaradt.

Sőt, a Fővárosi Főügyészség a panaszok elutasításával lényegében megszüntette ezt az immár három éve zajló ügyet. Emlékezetes, hogy a cégeladások körüli botrányt a Népszabadság robbantotta ki nem sokkal az 1998-as választások után. Az ügy, mondhatni triviális, hiszen a vállalkozó 17 - bonyolult kereszttulajdonlások révén ugyanazon tulajdonosi körhöz köthető - vállalkozást adott el jelentős köztartozással, később pedig ezek a vállalkozások felszívódtak.

A tranzakciók azért kerültek végül reflektorfénybe, mert a társaságok korábbi tulajdonosai, alapítói között voltak találhatók olyan prominens személyiségek, mint Stumpf Isván, aki jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezeti, Kövér László - volt Fidesz-elnök és titkosszolgálati miniszter -, Orbán Viktor miniszterelnök, Simicska Lajos, aki az ügy kipattanása idején lett az APEH elnöke és Gansperger Gyula, aki szintén az újonnan hivatalba lépő kormány embereként lett az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója, illetve többük családtagjai.

Schlecht Csaba, aki korábban Orbán Viktor baráti köréhez tartozott, 1995-ben egy helyen és egy időben több mint egy tucat vagyontalan vállalkozást adott el egy török állampolgárnak, Kaya Ibrahimnak. Schlecht a cégek zömében már a kezdetektől fogva tulajdonos volt, ám csak néhány nappal a tranzakció előtt vált a társaságok egyszemélyes birtokosává.

A tucatnyi cégeladást követően két évvel, 1997-ben egy horvát állampolgár, bizonyos Josip Tot, pontosabban magát az ő útlevelével igazoló személy vásárolt meg Schlechttől két céget, az A-Reklám Kft.-t, valamint a Farkas és Társa Kft.-t. (Írásszakértő egyértelműsítette, hogy nem a horvát férfi aláírása szerepel a szerződéseken). Az előbbi cégnek 1,8, míg az utóbbinak 5,9 millió forintos köztartozása volt. Az A-Reklám Kft. azonban egy 110 millió forintos postabankos tartozást is magával vitt az ismeretlenbe. A tartozások még Schlecht vezetése előtt keletkeztek, ezért őt nem vonták felelőségre. Adócsalás gyanúja miatt pedig azért nem indult ellene eljárás, mert az adóhatóság 1997-ig nem tett semmit kinnlevőségének behajtására.

Az előbbi csomagban, a Kaya Ibrahimnak értékesített társaságok között volt a Centum Kft., pontosabban annak jogelődje is, amelyet 1989-ben a Bibó István szakkollégium címére jegyeztek be. Az alapítók között volt Orbán Viktor, Stumpf István és Kövér László is. A társaság eladásáig az alapítók kiváltak belőle, az ominózus eladás pillanatában azonban több tízmillió forint köztartozás volt a cég számláján. Ez volt az a vállalkozás is végül, amelynek 47 millió forintos adó- és járuléktartozásai miatt csődbüntettel és adócsalással gyanúsította meg a rendőrség Schlecht Csabát az idén májusban. Korábban szó esett még a Foliograph Bt.-ről, illetve a Bonusz Bt.-ről is mint gyanús vállalkozásról.

Ezt megelőzően a rendőrség mintegy két évig folytatott eljárást a cégeladások kapcsán. Az elhúzódó ügyre jellemző volt, hogy csak öt hónappal a BRFK megkeresése után adta meg az APEH az érintett vállalkozások adatait, amelyek azonban tévesek voltak. Noha már az eljárás megindulását, 1998 októberét követően a Németországban élő török állampolgár aláírását a szerződésekkel egybevetve az írásszakértő 80 százalékban biztosra vette, hogy megegyezik a két aláírás, a hatóság nem kötelezhette Kaya Ibrahimot arra, hogy Magyarországon tegyen vallomást, mivel csak tanúként szerepelt az ügyben.

Végül az idén szeptemberben a fővárosi rendőrség megszüntette a nyomozást Schlecht Csaba ellen. A nyomozás eredménytelenségét szeptember 11-én, a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadás estéjén jelentette be a rendőrség.

A megszüntető határozat ellen panaszt nyújtott be Eörsi Mátyás és Magyar Bálint országgyűlési képviselő, Szerdahelyi Szabolcs, az APEH Üldözötteinek Szövetsége elnöke, a szervezet és saját maga nevében, valamint egy ismeretlen magánszemély is.

Magyar Bálint a Fővárosi Főügyészség határozatára úgy reagált, hogy az eljárás az igazságszolgáltatás szégyene, hiszen a Fidesz barátainak esetében a rendőrség és az ügyészség bűnüldözés helyett inkább bűnpártolással foglalkozik. Orbán Viktor barátai szennyesének tisztára mosása folyik – mondta, majd hozzátette: ennek az eljárásnak az az üzenete, hogy Magyarországon megszűnt a törvény előtti egyenlőség, és ha valaki a Fidesz barátai közé tartozik, akkor jelentős köztartozással rendelkező cégeit következmények nélkül fantomizálhatja.

Az MTI által idézett politikus szeint míg Békés megyében a rendőrség azzal büszkélkedik, hogy a Schlecht-ügynél jóval bonyolultabb, sok vállalkozást érintő, 1 milliárd forintos esetben milyen hatékonyan jár el, addig a Schlecht-ügyben Polt Pétertől lefelé az igazságszolgáltatás teljes gépezete hülyének tetteti magát. A rendőrség jelszavát, miszerint "szolgálunk és védünk", ennek az ügynek a fényében meg lehetne változtatni: "a Fidesz barátait szolgáljuk és védjük" - mondta. Hatalomra kerülésük esetén szabad demokrata politikusok kilátásba helyezték, hogy kivizsgálják az egész ügyet az ügyészségtől kezdve a rendőrségen át a cégeladásokig.

Futó Barnabás, Schlecht ügyvédje az [origo]-nak elmondta, hogy korrektnek tartja az ügyészség döntését. Ezután, hacsak új bizonyíték elő nem kerül, semmilyen büntetőeljárás nincs folyamatban védence ellen a cégeladások kapcsán.

Ezzel szemben Bárándy Péter úgy nyilatkozott, hogy az egész szakma miatt ég az arca. Az [origo]-nak adott nyilatkozatában azt mondta: "Úgy tűnik, hogy Magyarországon vannak olyanok, akik hivatalból ártatlanok. Ez ugyanis 2-8 évig terjedő büntetéssel terhelhető komoly bűncselekménynek számít."

Bohus Péter