<P>Hiányos lesz a kormányprogram teljesítése</P>

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormányprogram végrehajtásához már nincs szükség tavaszi parlamenti ülésszakhoz. Az [origo] megvizsgálta a programot és kiderült, hogy több, országgyűlési döntést igénylő pontját már biztosan nem hajtják végre ebben a ciklusban. Van, amit idő, van amit elhatározás hiányában nem valósítottak meg.

A kormányprogramból - a miniszterelnök kijelentései ellenére - sok minden nem valósult meg eddig, és minden emberi számítás szerint a kormányzati ciklus végére is adós marad a koalíció számtalan leírt ígérettel. Több olyan törvény nem készült el, és még a kormány őszi jogalkotási programjában sem szerepel (vagy esetleg korábbi parlamenti szavazáson bukott el a javaslat), amelyek részei voltak az Országgyűlés által határozatként 1998 nyarán elfogadott, "Az új évezred küszöbén" címet viselő kormányprogramnak. Sőt, bizonyos elemek az ott leírtakkal ellentétes módon valósultak meg.

A kormányprogramban hangsúlyos helyen szerepel az adóreform (több helyen is említve), amit adó- és járulékcsökkentés formájában, valamint az adóügyi jogszabályok egyszerűsítése mellett kellett volna végrehajtani az elképzelések szerint. A program - kezdeti néhány százalékpontos csökkentés után - 2000-re ígért nagyszabású adóreformot. A valóságban nem történt semmiféle reform, az SZDSZ által kezdeményezett általános adócsökkentést és adóreformot tartalmazó javaslatát pedig a kormánypárti többség még tárgyalni sem engedte. A kormány által előszeretettel hangoztatott, a magas jövedelmű többgyerekes családok részére nyújtott adókedvezmény pedig semmiképpen nem nevezhető adócsökkentésnek és adóreformnak.

A társadalombiztosítás járulékát négy év alatt csaknem a felére (25 százalékra) csökkentették volna a kormányprogram szerint. ("A kormány célja, hogy négy év alatt csaknem a felére, 25 százalékra csökkentse a társadalombiztosítási járulék mértékét".) Nem valósult meg: hasonlóan magasak a tb-terhek, mint korábban.

A kormány mezőgazdaságban is sok mindent ígért: azonnali cselekvést, javulást és hosszú távú stratégiát, valamint külön agrár bankhálózat felállítását, ahonnan az agrárszféra szereplői előnyös kamatozású hitelhez juthatnak.

Az informatika, hírközlés fejezetben kábeltelevíziózásról szóló törvény elkészítése szerepel a kormányprogramban: ez azonban még az őszi jogalkotási programban sem szerepel.

A kormányprogram hangoztatja: "kötelességünknek tartjuk, hogy mindent megtegyünk a nők esélyegyenlőségének biztosításáért, foglalkoztatási hátrányaik megszüntetéséért, a méltánytalan bérkülönbségek kiküszöböléséért." Nem történt semmi érdemi lépés: a szabad demokraták ezirányú törvényjavaslatát pedig az Országgyűlés nem fogadta el.

Az alacsony bérezés és a rossz munkakörülmények miatt az egészségügy robbanás előtt áll, ráadásul a 2002. évi költségvetés szerint jövőre sem lesz több pénz erre a területre. A kormányprogramban még ez állt: "A kormány tisztességes, etikus és magas színvonalú munkát vár el az orvosoktól, gyógyszerészektől és ápolóktól, melyért tisztességes jövedelmet szándékszik biztosítani. Rendezi az egészségügyi szektor bérhelyzetét és új bérrendszert vezet be." Új bérrendszert eddig nem vezettek be, a Parlament elé beterjesztett, és az ezekben a hetekben tárgyalt kórház-törvényt pedig elfogadhatatlannak tartja a Magyar Orvosi Kamara.

Az előző oktatási kormányzat által bevezetett Nemzeti Alaptanterv hatályát kiterjeszti a közoktatás teljes időszakára a kormány - olvasható a programban, de a leírtakkal ellentétben a NAT-ot teljesen eltörölte, és helyette a kerettantervet vezetett be az oktatási tárca. Nincsenek ingyenes tankönyvek, noha kormányprogramban szó volt erről. "Nem halogatható tovább az önálló pedagógus bérrendszer kidolgozása és életbe léptetése, ...amelynek révén érzékelhető reálbér-növekedés várható" - írja a kormányprogram, ám nem született erről még semmilyen jogszabály. Nincs már minőségi bérpótlék-rendszer a pedagógusok számára, noha a program még támogatta megtartását. Nem hallani semmit a pedagógus szakvizsgával (PhD-szerű képzési forma) kapcsolatban, pedig a kormányprogramban szerepelt: azok a tanárok, akik megszerzik ezt, kiemelkedő bérezésben részesülnek.

Nem született meg az egyházakról szóló törvény. A tervezetet a kulturális tárca elkészítette, ám az ellenzék nem szavazta meg: kétharmados jogszabály lévén ezért nem léphetett életbe. Az egyházi státusz feltételeit szigorító javaslat ellen számos kisegyház is tiltakozott.

Új sajtótörvényt ígért az - új évezred küszöbén - című kormányprogram, "amelynek legfontosabb feladata, hogy megteremtse a szerkesztői függetlenség feltételeit." Valamint a kormány garantálni fogja, hogy "a sajtó politikától és gazdasági érdekcsoportoktól független legyen". Nem született ilyen jellegű sajtótörvény, a kormány lépései pedig ellentétesek a programban leírtakkal: a Heti Válasz című kormányközeli folyóirat milliárd forintos nagyságrendű közpénzből való alapítása, a Magyar Nemzet sorsa, a Magyar Hírlap megvásárlásának kísérlete, a közszolgálati tévék és rádió csonka kuratóriumai mást bizonyítanak.

Hiányos a kormányprogram teljesítése a bűnüldözésben is: "a kormány meglátása szerint új típusú bűnfelderítő szervre van szükség a bűnfelderítéssel foglalkozó szervek dolgozói által elkövetett bűncselekmények feltárására. Olyan központi szervet kell létrehozni, melynek hatásköre a rendőrségre, határőrségre, büntetés-végrehajtásra, a vám és pénzügyőrség munkatársaira, valamint adott esetben az ügyészség dolgozóira és az igazságügyi szakértőkre terjed ki." Ez is csak terv maradt, ennek kidolgozásáról pedig nem hallani.

[origo]