Az Országgyűlés csütörtökön folytatta és lezárta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításának általános vitáját, amelyben ellentétes vélemények hangoztak el a büntetések szigorításáról.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz) üdvözölte, hogy a változtatással pontosítják a bűnszervezet fogalmát és emelik a bűnszervezetben elkövetetett bűncselekményekért járó büntetési tételeket. Kitért arra is, hogy a módosítás nyomán büntethetővé válnak a számítógépes bűncselekmények elkövetői. Úgy vélekedett: az előterjesztés azzal, hogy külön szól a hatósági eljárás akadályozásának büntethetőségéről, elősegíti, hogy az eljárások gördülékenyebbé váljanak.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szerint a kormány egy valamiben nagyon következetes, mégpedig abban, hogy hivatalba lépése óta folyamatosan emeli a büntetési tételeket. Statisztikákat sorolt annak bizonyítására, hogy ez a politika megbukott. Az ellenzéki politikus hiányolta, hogy nem aktív a bűnmegelőzés. Szerinte sokkal fontosabb lenne a megelőzéssel foglalkozni, mint azzal, hogy miként lehet tovább szigorítani a különböző büntetési tételeket.

Gyimesi József (Fidesz) megalapozatlannak nevezte azt a kijelentést, hogy a kormány büntetőpolitikája megbukott volna. Szerinte ezt igazolják a statisztikai adatok is.

Hende Csaba, az igazságügyi tárca politikai államtitkára emlékeztetett arra, hogy az ellenzék és a kormányoldal között 1998 óta zajlik az a vita, amelynek középpontjában az áll, hogy helyes politika-e a büntetési tételek emelése. Mint mondta, a statisztikai adatok a jelenlegi kormánypolitika helyességét igazolják.

Avarkeszi Dezső (MSZP) a korrupció melegágyának azt a központi politikát jelölte meg, amely a nagy állami beruházások esetében mellőzi a kivitelezők pályáztatását. Hende Csaba az állítást visszautasítva, arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett eljárás a hazai vállalkozók helyzetbe hozását szolgálja.

Korábban:

A Fidesz szerint nem szerencsés a nagyobb Btk-módosítás