Miután elítélték, lemondott Várhegyi Attila

Hanyag kezelés miatt bűnösnek találta és 300 ezer forintos bírsággal sújtotta a bíróság Várhegyi Attila kulturális államtitkárt. A politikus az elmarasztaló, első fokú ítéletet megfellebbezte, de egyúttal benyújtotta lemondását is. Azzal indokolta lépését, hogy nem akarja erkölcsi értelemben terhelni a kormányt. Ugyanakkor közölte, hogy a közéletből nem vonul ki, marad a Fidesz választmányi elnöke. Várhegyi ellen szolnoki polgármesterként egy telekügyben hozott döntései miatt emeltek vádat.
Az ítélet miatt lemondott VárhegyiTávozik posztjáról Várhegyi Attila kulturális államtitkár. A Budakörnyéki Bíróság ugyanis első fokon 300 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta egy korábbi ingatlanügy miatt.

Várhegyi Attila elmondta, hogy távozásáról - időpont megjelölése nélkül - az ítélethirdetést követően tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt. Azért döntött a lemondás mellett, mert nem szeretné az üggyel erkölcsi értelemben terhelni a kormányt. Várhegyi Attila ugyanakkor közölte, hogy nem kíván távozni a közéletből, így nem szándékozik lemondani a Fidesz választmányának elnöki posztjáról.

Borókai Gábor kormányszóvivő az [origo]-nak elmondta, hogy a döntés Várhegyi Attila személyes döntése volt. Ezért is jelentette be a lemondását személyesen és azon módon, hogy felajánja távozását a kormányfőnek. A lépés okáról Várhegyihez hasonlóan a kormányszóvivő is azt mondta, hogy az államtitkár nem akart a folytatódó per miatt a kormány terhére lenni. Arra a kérdésünkre, hogy nem lenne-e célszerűbb az ilyen esetekben már a vádemeléskor megválni a kormányzati tisztségtől, Borókai azt mondta: az élet rácáfol az ügyészség váderedményességéről szóló statisztikákra, hiszen Várhegyi esetében is összedőlt a vád és a vesztegetés ügyében nem állapított meg bűncselekményt a bíróság. A kormányszóvivő szerint tehát az ártatlanság vélelme alapján a ítéletig nem szükséges senkinek lemondani. "Ő úgy értékelte, hogy most kell ezt a lépést megtennei és azt hiszen, nem értékelte rosszul" - fogalmazott a szóvivő.

Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke szerint példaszerű, hogy a kabinet egyik tagja a jogerős bírósági ítélet megszületése előtt erkölcsi kötelességének érzi távozását a kormányból. Pokorni az MTI-nek elmondta, hogy a politikus magatartása példamutató lehet a magyar közélet számára.

Az elmarasztaló ítélet egy korábbi ingatlanügylet miatt született. A korábban vártnál ugyan enyhébb ítélet született, a kiszabható 2 év börtön helyett csak 300 ezer forintos pénzbüntetést kapott az államtitkár. Ennek ellenére távozik a kulturális minisztériumból.

A bíró az elmarasztaló ítéletet azzal indokolta, hogy bár nem lehet megállapítani, hogy az előnytelen szerződés pontosan mekkora kárt okozott Szolnoknak, az viszont bebizonyosodott, hogy szabálytalanul, a város közgyűlésénak határozatával ellentétesen kötött szerződést belvárosi telkek eladásáról Várhegyi, Szolnok korábbi polgármestereként. A város ugyanis csak a készpénzes eladáshoz járult hozzá, ő viszont nem pénzért, hanem különböző szolgáltatásokért, infrastrukturális fejlesztésekért cserébe adta el az értékes telkeket.

Várhegyi Attila az ítélet kihirdetése után adott nyilatkozatában azt mondta, hogy annak örül, hogy végre megszületett az első fokú ítélet, amely lezárja az ügyet egy időre. A bíróság a számára fontosabb, vesztegetési ügyben felmentő ítéletet hozott, s ez a politikus szerint bizonyítja, hogy nem követte el a vádiratban leírt cselekményeket. A telekügyben viszont fellebbezést nyújt be, mert továbbra is bízik az igazában. A felllebbezés szerint a bűnösség megállapításának mellőzését kéri Várhegyi és ügyvédje.

A vesztegetés és okirathamisítás vádjai alól felmentette a bíróság Várhegyi Attilát. Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy Várhegyi megegyezett volna a vesztegetéssel vádolt helyi vállalkozókkal arról, hogy pénzt kap az 1994-es önkormányzati választási kampányra.

A vesztegetés kapcsán az indoklás szerint nem volt bizonyítható az, hogy Várhegyi Attila és a megvádolt hat cégvezető előzetesen megbeszélte volna az ügyletet, és így érdekkapcsolat jött volna létre. A bíró közölte, hogy az ítéltetet bizonyítékok és nem bűncselekmény hiányában hozta meg.

Az ítélet a vesztegetéssel kapcsolatban kimondja, hogy el nem végzett reklámtevékenységek után a Mahir Szolnok Kft. fiktív számlákat bocsátott ki a cégeknek. A Mahir Szolnok ezt az összeget a helyi Fidesz önkormányzati választási kampányára fordította.

Ez a bíróság szerint Várhegyi Attila és a Mahir Szolnok Kft. akkori ügyvezetőjeként számlákat kibocsátó és a pénzeket kezelő Simó József vonatkozásában megvalósítja a vesztegetés tényállását, ám hiányzik a bűncselekmény megállapításához nélkülözhetetlen társadalomra való veszélyesség. Így a bíróság Várhegyit és Simót ez alól a vád alól bűncselekmény hiányában mentette fel.

Az ügylet a bíróság szerint a párttörvényt és az önkormányzati választásokról szóló törvényt sértette, de nem volt alkalmas arra, hogy megingassa az államapparátusba, a hivatalos személyekbe vetett bizalmat, és így vesztegetést sem valósított meg.

Várhegyi a vádlottak padjánVárhegyi kivételével az összes többi (összesen kilenc) vádlottat felmentette a Budakörnyéki Bíróság. Az ítélet azonban nem emelkedett jogerőre, mert Várhegyi mellett a negyedrendű vádlott - az egyik vesztegetéssel vádolt vállalkozó - is fellebbezett, bűncselekmény hiányának megállapítását kérték mindketten. Az ügyész és - az ötödrendű vádlott kivételével-  a többi vádlott három nap gondolkodási időt kért.

A másodrendű vádlottat, Simó Józsefet annak ellenére nem ítélték el, hogy az évekig tartó per folyamán végig saját maga - és ezáltal Várhegyi - ellen vallott. Így Simó volt a vád koronatanúja a vesztegetési ügyben.

Az már szerda óta nyilvánvaló volt, hogy a korábban vártnál kisebb büntetést kaphat csak Várhegyi. Az ügyészség ugyanis az utolsó pillanatban, az ítélethirdetés előtti utolsó trágyalási napon jelentősen enyhítette a vádat a perben. Hűtlen kezelés helyett hanyag kezeléssel vádolta az államtitkárt és letöltendő helyett már csak felfüggesztett börtönbüntetést javasolt az ügyész Várhegyi Attilának, a Fidesz választmányi elnökének. A vádhatóság szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy szándékosan okozott 190 milliós kárt Szolnok városának a kultuszminisztériumi politikai államtitkár.

Az eredeti vádirat szerint Várhegyi Attila szolnoki polgármesterként az 1994-es önkormányzati választások kampányához szerzett pénzt magának, illetve a helyi Fidesznek. Mintegy 1,3 millió forintot kapott ottani cégektől, a következő évben pedig belvárosi telkeket adott el áron alul, részben olyan cégnek, amely támogatta kampányát. Az eredeti vádirat alapján az önkormányzatot ért kár mintegy 190 millió forint.

Várhegyi Attila az ügyben péntek délután 3-ra részletes tájékoztatót hívott össze, amelyet azonban zártkörű sajtóbeszélgetéssé nyilvánítottak és így csak meghívott újságírók vehetnek részt rajta. Az [origo] kérdéseit így nem tehetjük fel neki. Tudósítónkat nem engedték be az épületbe.

[origo]

Korábban:

Jelentősen enyhített az ügyészség a Várhegyi-perben

( 2001. november 7.)

Újabb terhelő vallomás a Várhegyi-perben

(2000. szeptember 28.)

Egy tanú alátámasztotta a vesztegetéssel kapcsolatos vádpontot a Várhegyi-perben

(2000. szeptember 27.)