Automatizálódik a titokminősítés

A titokminősítés automatizmusa miatt valójában nem minden titok, ami annak látszik - állítják jogi szakértők. Jelenleg ugyanis nem adatot, sokkal inkább aktát minősítenek. Ezt a törvénysértő eljárást kizárólag az adatvédelmi biztos tudná orvosolni, miután azonban alkotmányos visszásságot is okoz, ezért az ombudsman is vizsgálódhat.

Rossz a jelenlegi titokminősítési gyakorlat - állítják egybehangzóan jogi szakértők. Ma ugyanis az esetek jelentős részében nem az adatot, hanem az azt tartalmazó aktát minősítik. Pedig sokszor nem is titok, ami annak látszik.

A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos szerződés nyilvánosságra hozatala és Juszt László államtitok-sértési ügye olyan esetek, amelyekben már kiderült, hogy az amit a hatóságok államtitoknak minősítettek, mégsem az.

A 85 évre titkosított "Papa"-akták ügyében az érintett,Sándor István kérte az adatvédelmi biztos állásfoglalását azzal kapcsolatban, miképp lehetséges az, hogy az ügyében született valamennyi dokumentum államtitkot képez. Néhány hónapja közös sajtótájékoztatón jelentette be a legfőbb ügyész és az országos rendőrfőkapitány, hogy eddig példátlan esetet, az igazságszolgáltatásba férkőzött bűnözői kört sikerült leleplezni. A nagyszabású bejelentést határozott hallgatás követte: az ügy iratait államtitokká minősítették.

A titoktörvény úgy rendelkezik, hogy csak egy adatot lehet titkosítani. Ha pedig az információ minősítése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az ellentétes a vonatozó törvénnyel, és mint közérdekű adat eltitkolásának, akár büntetőjogi következménye is lehetne - véli Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos. Szakértők egyetértenek abban, hogy minden állam hajlamos túltitkosításra, az pedig demokrácia kérdése, hogy mennyire. Ha ugyanis túl sok egy országban az állam titka, ezzel magát is minősíti.

Majtényi László ombudsmanként sok esetben vizsgálódott ilyen ügyekben. Ő azt tapasztalta, hogy sokszor indokolatlan az államtitokká minősítés Magyarországon.

Mindennek egyik oka a titkosítás automatizmusa lehet, a másik pedig - a sokszor kínos részletek - nyilvánosságának elkerülése - véli Szikinger István. Az alkotmányjogász ügyvéd úgy látja, egyre gyakrabban élnek a hatóságok a titkosítás lehetőségével, olyan eljárásokban, amelyekben fontos személyek is érintettek. Pedig a visszaéléseket soha nem lenne szabad államtitokká minősíteni. Ezek leleplezéséhez ugyanis sokkal nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint a titok védelméhez.

Titokügyekben kizárólag az adatvédelmi biztos járhat el, aki akár meg is szüntetheti egy adat titkosítását. E jogkörében azonban nem helyettesítheti őt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

Egy büntetőeljárásban keletkezett iratok titkosítása nem csak adatvédelmi kérdés. Takács Albert, az ombudsman általános helyettese úgy látja, hogy ilyen esetben alkotmányos visszásságok is előfordulhatnak. Azzal ugyanis, hogy egy büntetőeljárás valamennyi iratát titkosítják, még azt is, amit semmi nem indokol, a védelemhez való jog csorbul, mert az ügyvéd munkája ellehetetlenül. Az alkotmány viszont mindenkinek biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot.