Magyarország nincs a tagjelölt országok élén

Az idei országjelentés ugyanazokat a problémákat fogalmazta meg, mint a korábbiak. Az Európai Unió élesen bírálja Magyarországot, amiért nem lép a pénzmosás megakadályozása érdekében, nem megfelelően működik a kisebbségek, elsősorban a romák védelme. Kritikákat fogalmaztak meg az egészségügy, a bíróságok, a közszolgálati rádió és televíziók felügyeletével kapcsolatban. Új kritikaként fogalmazódott meg, hogy a státustörvény ellentmondásban van az uniós joganyaggal. Magyarország a felkészültség szempontjából a középmezőnybe tartozik: Ciprus, Észtország és Málta áll az élen.

A kedden délután nyilvánosságra hozott országjelentés szerint Magyarország jó úton halad a csatlakozás felé. A politikai kritériumok teljesítése jól halad, és az EU nagyjából elégedett a különböző támogatások (SAPARD, PHARE, ISPA) felhasználásával is.

Magyarországon működőképes a piacgazdaság. A jelentés megemlíti, hogy most először készült kétéves költségvetés. Kifogásolják ugyanakkor, hogy a nyugdíjreform nem valósult még meg teljesen. Dicsérik ugyanakkor a Széchenyi-terv végrehajtását. A bírálatok között szerepel, hogy az autópályaépítések közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósulnak meg.

"Ígéretes indulás után megállt az egészségügyi reform" - bírálja az országot az EU. "A jelenlegi rendszer ugyanakkor számos hibát rejt magában." A jelentés kifogásolja az egészségügyi dolgozók alulfizetettségét is.

A jelentés említést tesz a parlament által időközben elfogadott - a jelentés szerkesztésekor még csak tárgyalt - pénzmosás elleni törvénymódosítási csomagról. Ennek meghozását azért is sürgették, mert Magyarországot a nem együttműködő országok közé sorolták ebben a tekintetben.

A jelentés kiemeli ugyanakkor a környezetvédelem terén elért eredményeket. Kritikával illeti a státustörvényt, mivel az jelenleg ellentmondásban áll a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével. Magyarországnak ezért megállapodásra kell jutnia szomszédaival, hogy eljárása összhangba kerüljön az Európa Tanács Velencei Bizottságának közelmúltbeli jelentésében foglalt ajánlásokkal.

A korrupció és diszkrimináció a legfőbb probléma

A jelentés kiemeli, hogy egy éve is már problémaként fogalmazódott meg a korrupció terjedése, és e ponton azóta sem történt jelentős előrelépés, bár több intézkedést is hozott a kormány.

"Az emberi jogok és szabadsághoz való jogot tiszteletben tartja Magyarország. Ennek ellenére a börtönök túlzsúfoltság egyre növekvő probléma, amit mindenképpen orvosolni kell" - áll az EU bírálatában. Kifogással illették a rendőrök viselkedését is az eljárások során, különösen a romákkal és a külföldiekkel szembeni bánásmódot bírálták.

Működőképesnek ítélték meg a kormány a roma kisebbség helyzetének javítására kidolgozott középtávú cselekvési programját. Megemlíti a jelentés ugyanakkor, hogy - bár a parlament megfelelően működik - még mindig nem kaptak helyet a képviselők között a kisebbségiek. Kifogásként fogalmazódott meg az is, hogy még mindig nincs anti-diszkriminációs törvényünk, bár a kisebbségi ombudsman már benyújtott egy erre vonatkozó javaslatot. A roma kisebbség nagy része rossz körülmények között él, sok közöttük a munkanélküli, és kifogásként fogalmazódott meg, hogy alig egy százalékuknak van felsőfokú végzettsége.

A jelentés megemlíti, hogy bár négy ombudsmani poszt létezik Magyarországon, a legutóbbi választáson nem sikerült betölteni az adatvédelmi biztos posztját, és erre azóta sem született megoldás. Konkrét bírálatot azonban ezzel kapcsolatban nem fogalmaztak meg.

Túlterhelt a Legfelsőbb Bíróság

A jelentés szerint - bár javult a bíróságok hatékonysága - a Legfelsőbb Bíróság túlterheltsége még mindig jelentős mértékben visszaveti az igazszágszolgáltatás hatékony működését. Ezért az EU további bírók és köztisztviselők képzését javasolja. Megemlíti a jelentés ugyanakkor, hogy tavaly óta egyetemi szintű bírósági ügynitéző képzés folyik Magyarországon, és a 2003-ban végzők beállásával csökkenhet a bírókra háruló az adminisztratív munka.

Az EU elismerően szólt arról, hogy a közigazgatás területén előrelépések mutatkoznak a köztisztviselők képzésében, például hogy egyre többen beszélnek idegen nyelven, és folyamatban van az EU-ismeretek tanítása is. Kifogásolják azonban, hogy a helyi - elsősorban a vidéki - hivatalok kisebb pénzügyi támogatásban részesülnek. Az EU szerint ez is az egyik oka, hogy nem szűnik a decentralizáció.

Gondban az MTV

A jelentés rögzíti, hogy a rádiók, televíziók, lapok nagy része magánkézben van, és a kormány tiszteletben tartja a sajtószabadságot. Kiemelik ugyanakkor az MTV válságos anyagi helyzetét. Továbbra is megoldatlan az ORTT kuratóriumának teljessé tétele, és nem született meg az új médiatörvény sem, amelyhez a képviselők kétharmadának hozzájárulására lenne szükség.

A jelentés fogadtatása

A kormányoldal elismerően szólt az idei országjelentésről. Míg Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek jelentései közül el bizonyult a legpozitívabbnak, Orbán Viktor miniszterelnök egyenesen azt mondta: "Csak az hiányzik a jelentés végéről, hogy holnaptól az EU tagjai vagyunk."

Az ellenzék ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektet a bírálatokra. Az MSZP és az SZDSZ egyaránt úgy fogalmazott: nem szabad elmenni a mellett a tény mellett, hogy évről évre ugyanazokon a területeken mutatkoznak hiányosságok, és nem látszik előrelépés.

Hasonló problémákkal küzdenek a csatlakozni vágyó országok

Az Európai Unió értékelése szerint 10 jelölt ország tűnik alkalmasnak arra, hogy 2004-ben csatlakozzon az EU-hoz. A tárgyalásokban legelőrehaladottabb országokkal már 2002 végére lezárulhatnak a tárgyalások, azonban csak jövőre nevezik meg ezeket az országokat - közölte Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke.

Románia és Bulgária kapta a legtöbb bírálatot a gazdasága miatt, a jelentések szerint ebben a két országban nem működik még megfelelően a piacgazdaság. Ez nagymértékben visszavetheti őket a csatlakozástól. Törökországgal pedig továbbra sem kezdődhetnek meg a tárgyalások.

A többi 10 országban jelentős előrelépések tapasztalhatók, bár kétségkívül van még mit javítani. Guenter Verheugen EU-bővítési biztos szerint az élen járók 2004-re már teljes taggá válhatnak. "Még mindig az a cél, hogy az elsők a 2004-es parlamenti választásokon már részt vegyenek. Ez nem utópia, lehetséges, bár kétségkívül kihívás" - tette hozzá.

Lengyelországot, a legnagyobb jelölt országot külön figyelmeztetésben részesítette az EU, amiért gazdasága mély válságba kerülhet - írta a BBC. A többi országgal kapcsolatban általában a korrupció, csalás, gazdasági visszaélések nagy száma miatt fogalmaztak meg kritikát. Megoldásra vár a gyermek- és nőkereskedelem felszámolása, a romák és kisebbségek védelme és a diszkrimináció megszüntetése a legtöbb országban. A bíróság és a közigazgatás erősítése szintén több országban megfogalmazódott kritériumként.

Ciprus, Észtország és Málta kapta a legkevesebb kritikát

Az EU a következő területeken fogalmazta meg a fő kritikákat a tagjelölt országokkal szemben:

Bulgária: nincs működő piacgazdaság

Ciprus: kevés probléma

Csehország: emberkereskedelem, romahelyzet

Észtország: kevés probléma

Magyarország: bíróság, pénzmosás, romahelyzet

Lettország: nem megfelelő határellenőrzés

Litvánia: gyenge közigazgatás

Málta: kevés probléma

Lengyelország: gazdasági helyzettel kapcsolatos kétségek, korrupció

Románia: nincs működő piacgazdaság

Szlovákia: romahelyzet, korrupció

Szlovénia: ügyek halogatása a bíróságokon, lassú privatizáció

Financial Times: a neheze még hátra van

"Az Európai Unió a jelek szerint készen áll a 'big bangre', vagyis nem kevesebb, mint tíz új tagország 2004-ben történő felvételére - legalábbis elvileg, mert a gyakorlatban ez nagyon nehéz vállalkozásnak ígérkezik. Az igazán kemény alkudozás csak most következik" - írta szerdán kontinentális kiadásában a Financial Times.

A londoni gazdasági napilapnak az Európai Bizottság éves bővítési jelentéseit kommentáló szerkesztőségi cikke szerint nem is csak egyszerűen arról van szó, hogy nehéz tárgyalásokat kell folytatni jelentős pénzügyi kihatásokkal járó kérdésekről, mint például a mezőgazdaság. "Az EU nagycsoportos bővítése ki fog élezni egy sor politikai feszültséget a hatalom megosztásával kapcsolatban a kicsik és a nagyok, az Észak és a Dél, a szegényebbek és a gazdagabbak között" - jósolja.

Úgy véli, hogy az Európát is fenyegető gazdasági recesszió kilátása mérsékelni fogja az uniós szavazópolgárok lelkesedését, és fenyegetőbbé teszi számukra a munkaerő szabad áramlását. A tagjelöltek csatlakozásával egyértelműen veszíteni fog vonzerejéből a regionális és szociális alapok megosztásának követelménye is.

A tagjelöltek szemszögéből a lap azt tartja problematikusnak, hogy olyan egyezségek elfogadására kérik őket, amelyek később - de még a csatlakozásuk előtt - megváltozhatnak. Az unió ugyanis a csatlakozási tárgyalások befejezése utáni időkre akar halasztani több fontos reformdöntést, mindenekelőtt a mezőgazdasági politikával kapcsolatban.

A legnehezebb tárgyalások a kiterjedt mezőgazdasági szektorral rendelkező Lengyelországgal folynak, amelynek el kell fogadnia bizonyos kompromisszumokat, ha nem akarja feltartani a többi tagjelöltet. További potenciális buktató Ciprus problémája, mert Görögország meg fog vétózni minden olyan bővítési forgatókönyvet, amelyben a szigetország nem szerepel.

Mindebből a Financial Times azt a következtetést vonja le, hogy a "big bang" realitása radikálisabb reformokat tesz szükségessé az unió részéről, ha hatékony és demokratikus akar maradni, és ezekbe a tagjelölteket is be kell vonnia.

Elsősorban a nagycsoportos bővítéssel járó nehézségeket taglalja elemzésében a lap brüsszeli diplomáciai tudósítója is, aki úgy véli, hogy az országjelentések pontosan azt tartalmazzák, amit Varsóban, Prágában és Budapesten hallani szerettek volna.

Az általa idézett szakértők véleménye azonban megoszlik: egyesek szerint nehéz elképzelni, hogy a tagországok készen állnának a tárgyalások jövő év végéig történő befejezésére. Mások úgy vélik, hogy éppen ellenkezőleg, a bővítés katalizátorként hat majd a reformokra.

Abban viszont széles körű egyetértés van diplomaták és elemzők körében, hogy a "big bang" kilátásának közelebb kerülésével a tagországoknak is rendet kell tenniük a saját házuk táján. Egy vezető beosztású uniós diplomata szerint például még a bővítés előtt meg kellene állapodniuk a strukturális politikák reformjáról, mert különben az új tagországok keményen fognak harcolni azért, hogy minél nagyobb részt kapjanak az alapokból, és ez rendkívüli mértékben megterhelné a közös költségvetést.

Hasonló a helyzet a közös agrárpolitikával, amelynek ügyében Franciaország és Németország között várhatók nézeteltérések. Kérdés továbbá - mondta a lapnak egy svéd diplomata -, hogy sikerül-e a soros EU-elnökséget a jövő év első felében betöltő Spanyolországnak megállapodást kieszközölnie a strukturális és a mezőgazdasági politikák ügyében, amikor az év során Franciaországban és Németországban is választások lesznek.

Kapcsándi Dóra

Ajánlat:

Letölthető országjelentés angolul

Korábban:

EU: Magyarország még nem felkészült

Lezárták az európai uniós csatlakozás környezetvédelmi fejezetét

A magyarok többsége támogatja az EU-csatlakozást

Az EU-csatlakozáshoz módosítani kell az alkotmányt is