Négyszázmilliós műkincsper kezdődött Budapesten

Vágólapra másolva!
Harmincegy festmény kiadását kérik a magyar államtól egy Amerikába emigrált magyar házaspár jogutódjai. Az összesen négyszázmillió forint értékű festmény kiadását eddig négyszer utasították el a magyar hatóságok. Az illetékesek egy nemzetközi egyezmény, a felperesek egy egyéni szerződés alapján igénylik a képeket.
Vágólapra másolva!

Székely Bertalan: Japán nő
Székely Bertalan: Japán nő

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, a következő, május 29-ei tárgyaláson azonban már az elsőfokú ítélet is megszülethet a műkincsperben. A 31 vitatott festmény között vannak Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél, Csók István, Barabás Miklós, Benczúr Gyula és Brocky Károly képei. A kereset szerint D. Géza és felesége 1948-ban letéti szerződést kötöttek a Szépművészeti Múzeummal, és ez alapján az intézet főigazgatójának ideiglenes megőrzésre átadták a tulajdonukban lévő képeket.

A házaspár utóbb az Egyesült Államokba távozott, és amerikai állampolgárságot kapott. Először 1954-ben kérték a képek kiadását, ám ezt a magyar hatóságok akkor azzal utasították el, hogy a védett műkincseket nem lehet kivinni az országból. A keresetből kiderül: két évvel később azt a kérést is elutasították a magyarországi illetékesek, hogy az országban élő személyeknek adják ki a festményeket. Az indoklás ezúttal úgy szólt: a műalkotások értéke szükségessé teszi azok egyben tartását és közgyűjteményben való őrzését.

A felperesek beadványa szerint a képek kiadásának kérését a házaspár jogutódjainak 1999-ben, illetve 2001-ben ismételten elhárították a magyar hatóságok, ezúttal azonban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tárca azzal érvelt, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között 1973-ban megkötött, az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás nyomán keletkezett igényeit rendező vagyonjogi egyezmény értelmében a vitatott festmények állami tulajdonba kerültek.

Ezt az érvelést a felperes tévesnek tartja, szerinte sem államosítás, sem kisajátítás nem történt. A jogvita eldöntése szempontjából nem az 1973-as nemzetközi egyezmény az irányadó, hanem az 1948-ban, a képeket tulajdonló házaspár és a Szépművészeti Múzeum között ideiglenes őrzés céljából megkötött letéti szerződés.