Két népszavazási kérdést elutasított az Alkotmánybíróság

Az MSZP négy népszavazási kérdéséből kettőt elutasított, kettőt jóváhagyott az Alkotmánybíróság. A testület szerint a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos kérdés nem egyértelmű, a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésére irányuló népszavazás pedig elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát. Nagy Sándor szocialista frakcióvezető közölte: sajnálatos módon oly mértékben elhúzódtak a népszavazási kezdeményezésükkel kapcsolatos jogi eljárások, hogy a referendumot a 2002. évi választások előtt már nem lehet megtartani.

A szocialisták négy kérdése
Akarja-e Ön, hogy a Munka törvénykönyve a munkavállalóknak ismét heti két teljes pihenőnapot biztosítson, ezek egyike vasárnap legyen és a pihenőnapon végzett munkáért kiemelt díjazás járjon?
Akarja-e Ön, hogy az évenkénti nyugdíjemelést úgy határozzák meg, hogy a keresetnövekedés mellett a nyugdíjasok fogyasztása (fogyasztói kosara) alapján számított áremelkedést vegyék figyelembe?
Akarja-e Ön, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnjön, és azt önkéntes hivatásos haderő váltsa fel?
Akarja-e Ön, hogy a közoktatás az érettségi megszerzéséig minden tanuló számára térítésmentesen biztosítsa legalább egy idegen nyelvből a középfokú nyelvtudás megszerzésének és államilag elismert nyelvvizsga letételének feltételeit?

Az MSZP négy népszavazási kérdéséből kettőt elutasított, kettőt pedig jóváhagyott az Alkotmánybíróság. A nyugdíjjal és a középfokú nyelvvizsgával kapcsolatos kérdéseket elfogadta, míg a Munka Törvénykönyvére és a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdésekben új eljárásra kötelezte a választási bizottságot.

Az MSZP négy ügyben kívánja kikérni az állampolgárok véleményét: a sorkötelezettség eltörléséről, a nyugdíjemelés módszeréről, a munkaidő megszervezéséről és a közoktatásban ingyen megszerezhető nyelvvizsgáról. Az MSZP népszavazási kezdeményezését Zlinszky János volt alkotmánybíró támadta meg az Alkotmánybíróságon.

Az OVB augusztus 21-én hitelesítette a párt által benyújtott aláírásgyűjtő íveket, és ezzel valamennyi kérdést népszavazásra alkalmasnak ítélte. Ez már a második döntése volt a testületnek, hiszen az első hitelesítési határozata ellen is kifogás érkezett, amelynek nyomán az Alkotmánybíróság júliusban úgy döntött: nem szerepelhet egy lapon négy kérdés. Az Ab határozata után az MSZP ismét benyújtotta népszavazási kezdeményezését, ám ezúttal már négy külön lapon.

Az MSZP nem érti az Alkotmánybíróság döntését

Nagy Sándor szocialista frakcióvezető szerint sajnálatos módon oly mértékben elhúzódtak a népszavazási kezdeményezésükkel kapcsolatos jogi eljárások, hogy a referendumot a 2002. évi választások előtt már nem lehet megtartani. Nagy Sándor közölte: nem érti, hogy a Munka Törvénykönyvével összefüggő, illetve a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdésükről miért nem lehet népszavazást tartani az alkotmánybírósági határozat értelmében.

[origo]

Korábban:

Reménytelenné vált az MSZP népszavazási indítványa