A Legfelsőbb Bíróság szerdára tűzte ki a 4-es metró perében a felperes Fővárosi Önkormányzat felülvizsgálati kérelmének megtárgyalását. A Fővárosi Önkormányzat azt a jogerős másodfokú ítéletet támadja törvénysértésre hivatkozva, amely elutasította az állammal szemben támasztott, összességében 100 milliárd forintos nagyságrendű követelését.

A jogvita előzménye, hogy az 1998-as választások előtt néhány héttel  polgári jogi szerződést írt alá Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor főpolgármester a tervezett Dél-Buda-Rákospalota metróvonal első, Etele tér - Baross tér között 2004-ig megépítendő szakaszának 60-40 százalékos arányban történő finanszírozásáról. Az év novemberében azonban Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere felmondta a megállapodást. Ezt követően kezdett el pereskedni a Fővárosi Önkormányzat a magyar állammal.

Az első, az 1998 novemberi felmondás érvényességét vitató metró-perben a főváros nyert mind első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, mind pedig jogerősen, másodfokon a Fővárosi  Bíróságon (FB) 1999-ben. A bíróságok tehát abban az eljárásban első és másodfokon egyaránt úgy ítélték meg, hogy életben van a 4-es metró finanszírozására vonatkozó 1998 áprilisi szerződés.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanakkor már az első metró-perben, a magyar állam ügyvédjének felülvizsgálati kérelmére, több olyan pontot mellőzött az FB jogerős ítéletének indoklásából, amelyek az állam fizetési kötelezettségére vonatkoztak.

A második metró-perben - melynek felülvizsgálati tárgyalását szerdán tartja a LB -  már a fizetési kötelezettség mértékéről, összegszerűségéről kellett dönteni. Az FB 2000 szeptemberében kihirdetett elsőfokú ítéletében nem jogerősen a Fővárosi Önkormányzat addig esedékessé vált 26,5 milliárd forintos
követelésének, illetve kamatainak megfizetésére kötelezte a magyar államot, továbbá nyitva hagyta a lehetőséget a még le nem járt követelések későbbi érvényesítésére. A LB azonban ez év áprilisában kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében - az FB döntését gyökeresen megváltoztatva - elutasította a Fővárosi Önkormányzat keresetét és kimondta, hogy az államnak nem kell fizetnie. Az LB szóbeli indoklása szerint a közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével ellentétes, hogy az Országgyűlés megkerülésével folyósítsanak központi költségvetési támogatást. Erre csak törvényhozási felhatalmazás alapján kerülhet sor, nem pedig, mint a jelen ügyben, egy polgári jogi szerződés alapján. Az LB úgy foglalt állást: Medgyessy Péter pénzügyminiszterként az 1998 áprilisi szerződésben a 4-es metró beruházásának központi költségvetésből való támogatására vállalt kötelezettséget, miközben erre csak törvényhozási úton lett volna lehetőség. A központi költségvetésből való támogatás rendje ugyanis az, hogy igénylés nyomán a kormány törvényjavaslatot készít, melyről az országgyűlésnek kell tárgyalnia és döntenie. Polgári jogi szerződésben csupán a finanszírozás módját lehet szabályozni. Az LB értelmezése szerint azonban az 1998 áprilisi szerződés tartalma szerint nem pénzfizetésre, hanem törvényjavaslat előkészítésére vonatkozott. Az LB jogerős ítéletének kihirdetésekor megjegyezte: politikai aktusokat nem lehet a polgári jog körében szabályozni.

Ezt a jogerős ítéletet támadja a Fővárosi Önkormányzat szerdán megtárgyalásra kerülő felülvizsgálati kérelmében. Áprilisban a jogerős ítélet kihirdetését követően Varga Mihály pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester egyaránt precedens értékűnek nevezte a döntést. Varga Mihály szerint az LB ítélete megerősítette, hogy az adófizetők biztonságban érezhetik pénzüket, hiszen még egy pénzügyminiszter sem dönthet az Országgyűlés hozzájárulása nélkül, egy tollvonással, több száz milliárd forint összegű állami támogatásról. Demszky Gábor főpolgármester szerint ugyanakkor a LB ítélete azt mondta ki, hogy ma Magyarországon az állam kivételezett helyzetben van, mert nem kell teljesítenie szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Korábban:

Demszky megtámadja a metró-perben született döntést