Konszolidációs terv a kórházak adósságának rendezésére

Vágólapra másolva!
A kórházak, a fenntartók közreműködésével és központi költségvetési pénz bevonásával javasolja az egészségügyi minisztérium rendezni az intézmények adósságait. A konszolidációs program rövid távon külső forrást biztosítana a kórházaknak, melyet csak önálló üzleti tervvel kaphatnának meg a rászorulók. A tárca a Széchenyi-terv pályázatait célozza meg a beruházások finanszírozására. A minisztérium szerint többletbevételt jelenthet, ha a kórházi betegellátás mintegy 20 százalékkal nagyobb részét szakrendelőkben végeznék.
Vágólapra másolva!

A Népszava információi szerint valamennyi kórház várhatóan már az év első felében jelentősebb segítséghez juthat akkor, ha önálló üzleti tervvel pályázik a központi keretre. Ezt tartalmazza a minisztériumban most készülő munkaanyag: a szakértők szerint ugyanis ez az egyetlen esély arra, hogy ne egy már most is gazdaságtalanul működő rendszerbe kerüljön többlet. A minisztérium elképzelései szerint minden jelentkezőnek pontosan vázolnia kell majd teljes adósságállományát, s részletezni azt, miért került nehéz helyzetbe s melyek azok a pontok, amelyek működésén változtatni kíván. Ivády Vilmos helyettes államtitkár, a program egyik előkészítője szerint ez mindaddig csupán a tárca elképzelése, amíg kormánydöntés nem születik róla. Jelenleg is folyik az egyeztetés a Gazdasági Minisztériummal, s ha sikerül a Széchenyi-programot egy egészségügyi fejezettel is kibővíteni, már az év elejétől segítséghez juthatnak az intézmények.

A konszolidációs program - egy éven belül - az amortizáció finanszírozásával enyhítheti a kórházak működési nehézségeit.

- A már elkészült kimutatások pontos képet adnak arról, mely szakterületeken, milyen betegforgalom mellett, milyen gépek esetében mekkora amortizáció számolható el. Ennek alapján egészítjük ki a központi finanszírozást. Ez éves szinten 40-50 milliárd forintos többletet jelent.

A szakértők a betegellátási gyakorlat átrendezésétől mintegy 20 százalékos felszabaduló többletet remélnek. Ivády Vilmos szakvéleményekre hivatkozva azt mondja: olyan ösztönzőrendszerre van szükség, amely érdekeltté teszi a rendszert abban, hogy ne küldjék feltétlenül tovább a pácienst a fekvőbeteg-ellátásba. Becslések szerint a betegforgalom legalább 20 százalékát látják el teljesen fölöslegesen a kórházakban. Ha ezeket a pácienseket szakrendelőkben kezelnék, a rájuk fordított kifizetések ugyanúgy a kórházi kasszában maradhatnának, kisebb forgalomra elosztva. Így automatikusan csökkenne az intézmények működési költsége, kevesebb anyagkiadással, kisebb létszámmal tudnának dolgozni.

Számítások szerint a gyermekgyógyászatban jellemző leginkább a fölösleges kórházi ellátás, ott ugyanis 30-40 százalékkal csökkenthető lenne a fekvőbeteg-ellátás - nyilatkozta Ivándy.

A tárca szakembere szerint a most kialakult helyzetet az ágazat valamennyi szereplőjének, így a piaci résztvevőknek is viselniük kell. - A nagykereskedőknek, gyógyszerbeszállítóknak - utalt a cégek keddi levelére a helyettes államtitkár - tudomásul kell venniük: nem dolgozhatnak olyan magas árakkal, amelyeket az itteni fizetések járulékából nem vagyunk képesek finanszírozni. Alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy vásárlóik, történetesen a kórházak, szegények - állítja Ivády Vilmos.

Az elmúlt évtizedek beruházásainak, fejlesztéseinek elmaradását azonban biztosan nem lehet egy-két éven, egyetlen cikluson belül megoldani. A tárca elképzelései szerint azonban ehhez, a számítások szerint mintegy 300 milliárdos elmaradáshoz a Széchenyi-terv gazdaságélénkítő programja adhatna forrást. - Igaz ugyan, hogy költségvetési intézmény nem pályázhat, de ha az intézetek közhasznú társaságokká alakulnak, banki hitelre, kamatkedvezményekre, s a program milliárdos forrásaira is számíthatnának.

Népszavazás a szegedi egészségügy privatizációjáról

A Szegedért Egyesület helyi népszavazást kezdeményezett a város tervezett egészségügyi privatizációjával kapcsolatban. A helyi népszavazás célja, hogy az önkormányzat az egészségügyi dolgozók és szakmai érdekvédelmi szervezeteik bevonásával határozza meg a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakításának módját. Ezt ugyanis a szervezet szerint az önkormányzat eddig elmulasztotta. Bár a szegedi polgármester a minap az átalakítás elhalasztásáról nyilatkozott, a Szegedért Egyesület mégsem látja megnyugtatónak a helyzetet. A város vezetőinek az az elképzelése, hogy az érintettek által kifogásolt befektető helyett az intézményrendszert egy erre a célra létrehozandó, száz százalékban önkormányzati tulajdonú cég működtesse, még inkább kizárja az egészségügyi dolgozók, szakmai, érdekvédelmi szervezetek véleménynyilvánítási lehetőségét, hiszen a döntések "házon belül" születhetnének meg - véli az egyesület.

A város jegyzője megkapta az egyesülettől a helyi népszavazás kiírására vonatkozó kérdést, s 15 nap áll a rendelkezésére, hogy megvizsgálja, megfelel-e a formai és tartalmi előírásoknak. Ahhoz, hogy kiírhassák a helyi népszavazást, csaknem 27 ezer hiteles aláírás szükséges.

Az APEH-től kér felvilágosítást Rigler Zoltán (Fidesz) köztartozásáról Világosi Gábor (SZDSZ). A levélben az ellenzéki képviselő, aki összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett a parlamentben Rigler ellen, arra vár választ Vida Ildikó APEH-elnöktől, hogy állítottak-e ki olyan igazolást, amely tanúsítja: a kormánypárti képviselő tulajdonában álló cégnek, a Riegler Építőipari Kft.-nek nincs adótartozása. Az APEH a napokban tájékoztatást ad a levéllel kapcsolatban.

Korábban:

Mikola nem tartja problémának a kórházak adósságát