Az orvosok elégedetlenek, mégsem sztrájkolnak

A Magyar Orvosi Kamara tagjainak többsége támogatna egy országos sztrájkot, és a megyékben készült felmérések többsége is ennek jogosságát támasztja alá. Ennek ellenére még halogatják a döntést, idén már biztosan nem lesz munkabeszüntetés. A kamara nem elégedett a kórháztörvénnyel sem, ezért nem támogatja annak elfogadását.

Az orvosi kamara vezetősége

Fotók: Barakonyi Szabolcs

MOK

A gyűlésen felmérést végeztek arról, hogy a küldöttek milyen arányban támogatnának egy országos demonstrációt. Megállapították, hogy a 440 küldött 82 százaléka részt venne az aláírásgyűjtésben, 46 százalékuk utcai demonstrációban, és 61 százalék támogatna egy országos megmozdulást. Ugyancsak 61 százalék venne részt időszakos munkabeszüntetésben.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kórházi orvosok 62 százaléka támogatja a sztrájkot. A szabolcsi kezdeményezés mintájára sztrájkfelmérés készült Heves, Zala és Komárom-Esztergom megyében is. Zala megyében az orvosok 31 százaléka sztrájkolna, Hevesben viszont 95 százalék lenne hajlandó munkabeszüntetéssel tiltakozni azért, hogy több pénzt kapjon az egészségügy. Az orvosi kamara vezetése azonban mindenképpen országosan reprezentatív felmérést akar készíteni a sztrájkhajlandóságról. A kamara ezért nem döntött országos sztrájkról, sem annak fajtájáról, sem időpontjáról. Így az orvosok idén már biztosan nem sztrájkolnak. A látszólagos halogatást Kupcsulik Péter, a kamara elnöke úgy magyarázta, hogy még a megyékből származó összes felmérés sem érkezett meg, és az országos felmérés is időbe telik. Megjegyezte, még mindig reménykedik abban, hogy elegendő pénzt kapnak. Hozzátette, hogy a kamara nem akar "minden áron cirkuszolni", főleg a választások előtt.

Kupcsik beszámolója szerint a küldöttek a törvényjavaslat módosításai ellenére sem látják világosan azt, hogy vajon csak a magántőke érdeke-e az egyetlen olyan finanszírozást javító körülmény, amely miatt feltétlen el kell fogadni a privatizációt az egészségügyi ellátórendszerben. Hozzátette: a küldöttek a törvényjavaslatban nem éreznek garanciát arra, hogy a magánosítás nem fogja felborítani az egészségügyi szakmai rendszereket. Az elnök demonstrációról az orvosok részvételi szándéka esetén is legfeljebb a jövő év elején tárgyalhat a MOK képviselő-testülete, miután már az is ismertté válik, hogy 2002-ben javul-e az egészségügyi ellátás finanszírozása.

A MOK nem támogatja a kórháztörvény megszavazását

A készülő kórháztörvénnyel már többször foglalkozott az orvosi kamara, korábban visszavonását javasolták. A kamara elnöke elmondta, hogy bár a törvénytervezetbe bekerült több javaslatuk is, így is elégedetlenek vele, így nem támogatják. A MOK főtitkára hozzátette, hogy a minisztérium a törvény kapcsán ötleteiket közel 65 százalékban vette figyelembe. Megjegyezte, hogy ebben valószínűleg nagy szerepe van a közelgő választásoknak, és hogy még mindig maradtak olyan fontos pontok amelyeknél nem vették figyelembe véleményüket.

Mikola István egészségügyi miniszter törvénytervezetét az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról - röviden a kórháztörvényt - még a fideszes politikusok sem támogatják egyhangúlag. Az MSZP és az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a tervezetet, az MDF, az FKGP és a MIÉP csak módosításokkal tudná támogatni.

A MOK tagjai szavaztak arról, hogy a kórháztörvény szerintük mennyiben fog javítani az egészségügy helyzetén. A tagok több mint fele úgy gondolja, hogy a törvény nem hoz érdemi javulást az egészségügybe. A kamara megfogalmazott egy ajánlást is, melyen javasolják, hogy ha a Parlament el is fogadja a törvényt, akkor is függessze fel egy évre annak bevezetését.

Bár a kamara nem hozott konkrét döntéseket egy országos sztrájkról, abban egyetértenek az orvosok, hogy az egészségügy helyzete tarthatatlan. Az egészségügyi intézmények dolgozóinak panaszai már évek óta süket fülekre találnak. Az elmaradt ügyeleti díjak, a leromlott épületek, a hiányzó felszerelések, az alacsony bérek, a nővérhiány 2001 őszére országos megmozdulást eredményezett. A traumatológusok már sztrájkot is kilátásba helyeztek, ha nem valósulnak meg a követeléseik. A baleseti sebészek csupán azzal is nehezíteni tudnák a betegellátást, ha kizárólag a munkaköri leírásuknak megfelelően dolgoznának, emellett elképzelhetőnek tartanak egy adminisztratív sztrájkot is. Ez azt jelenti, hogy a traumatológusok minden orvosi feladatot megfelelően ellátnak, de az ezekhez tartozó adminisztrációt nem végzik el, például nem adnak zárójelentést, nem vezetik fel a beteg kórlapjára, hogy milyen beavatkozásokat végeztek el.

Korábban:

Mikola többfrontos harca a kórházakkal és a parlamenttel

[origo]