Nyolcmillió forintot követel az adóhatóság a Heim Pál Gyermekkórháztól

Több millió forintos tartozást követel az adóhatóság a Heim Pál Gyermekkórháztól. Az egyébként nem egyedülálló eset azért különös, mert a kórház eleve csak "nettófinanszírozást" kap, azaz a hivatal még utalás előtt levonja a bérkifizetések adó- és járulékrészét. Így a kórház kapcsolatba sem kerül a most számon kért milliós követelésekkel. Egyelőre valamennyi érintett egymásra mutogat, így csak annyi biztos: a kórház nem mulaszthatott. Igaz: számlájáról az adóhivatal bármikor, bármelyik éppen beérkező összeget leemelheti.

Most éppen nyolcmillió forintot követel az APEH a Heim Pál Gyermekkórházon, s ezt az összeget bármelyik pillanatban - tehát ha bármilyen bevételhez jut a kórház - leveheti számlájáról. Pedig a kórház teljesítményeinek ellenértékét már eleve a különböző adók és járulékok levonása után kapja meg - a költségvetésben ezt nettófinanszírozásnak hívják. Azaz: miután saját adóját nem ő maga rendezi, azt el sem mulaszthatja befizetni.

- Mi éppen ezzel a ténnyel próbáltunk érvelni. Azzal, hogy nekünk semmi közünk az átutaláshoz - nyilatkozta Smrcz Ervin, a kórház igazgatója. - Ám az APEH elutasította ezt a magyarázatot.

A főigazgató azt elismeri: a hatályos jogszabályok szerint az APEH-nek igaza van, amikor azt mondja: ilyen esetben a kórház az adóalany. De azt mégiscsak figyelembe kellene venni: a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utalja az APEH-nek a területi államháztartási hivatalokon keresztül. Ezért aztán ördögi körbe kerülnek az intézmények, mert olyan összeggel kellene elszámolniuk, ami sohasem volt a birtokukban.

- A helyzet tarthatatlan, s mindenképpen jogilag kell rendezni, ki a felelős. Hiszen nem annak kellene számot adnia a pénzről, akinek semmilyen szerepe és ráhatása nincs az utalásban - mondta Smrcz Ervin.

A jogászok szerint - jóllehet, költségvetési szerveknél a területi államháztartási hivatalok végzik az illetmények számfejtését - az adózó ebben az esetben is a kórház.

- Az adótörvények ugyanis ilyen módon nem tesznek különbséget költségvetési szerv és más intézmény adózása között - véli Csontos Péter. Az ügyvéd azt állítja: a jogszabályok csak a posta esetén ismerik el, hogy bár ő a kifizető, az adózáshoz semmi köze. - Nem hivatkozhat a kórház arra, hogy nem ő a kifizető - állítja az alkotmányjogász is. Kolláth György úgy gondolja: abban az esetben, ha ez megtörténhetne, teljes zavar alakulna ki az adózás terén. Ezt követően bárki indokolhatná azzal a fizetés elmulasztását, hogy valamely adósa nem utalt időben. Azt az alkotmányjogász is elismeri, hogy ebben a helyzetben másról van szó, hiszen a számára járó pénzt már éppen ezzel az indokkal vonták el a kórháztól. Ezzel azonban mégsem védekezhet a kórház. - Jogos tehát a felelősségre vonás, s az intézmény nem tehet mást, utólag, peres úton háríthatja tovább a rá kirótt tartozást - érvel Kolláth.

Ez azonban a Heim Pál Gyermekkórház esetében nem az első alkalom, amikor hasonló ügyben próbálják meg felelősségre vonni a kórházat. Két évvel ezelőtt ugyanilyen okból 220 millió forintos fizetési meghagyást nyújtottak be az intézménynek.

- Akkor minden lehetséges módszerrel bebizonyítottuk, hogy tőlünk már levonták ezt a pénzt - magyarázza a főigazgató. Igaz, az APEH is tudta igazolni, hogy ő valóban ennyivel kevesebb pénzt kapott, ám akkor az Országos Egészségbiztosítási Pénzár és az APEH egymás között rendezte a kérdést. - Pár napig nem tudtunk fizetni, de nagyobb kár nem ért minket, hiszen a számlánkról korábban leemelt pénzt az adóhatóság visszautalta - mondta a főigazgató.

A Népszava információi szerint azonban a fenti példa nem egyedi: ilyesmi több kórház esetében is előfordult már. Valamennyien ugyanazt állítják: nem ők hibáztak, így a felelősség nem őket terheli.

Pedig a magyarázat egyszerű: az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól teljesítmény alapján kapják meg pénzüket a kórházak. Az OEP a bejelentett teljesítmények bruttó - azaz még az összes köztartozást tartalmazó - ellenértékét utalja tovább a területi államháztartási hivatalokhoz. Itt tehát a pénztár szerint még semmilyen adó- vagy járuléklevonás sem történik. Az államháztartási hivatalokban egy számítógépes programon vezetik át valamennyi intézmény pénzügyeit. Ennek alapján derül ki, mekkora összeg kerül az intézményekhez s menynyit kell az adóhivatalnak átutalni. A hivatal munkatársai azt állítják: a rendszer nem hibázhat. Ezt mutatja az is, hogy eddig még nem volt reklamáció. Ezután a kincstárhoz, majd a Belügyminisztériumhoz is továbbkerül a kiutalás, s rajtuk keresztül jutnak pénzükhöz a kórházak. A sokszereplős kör tehát itt bezárul. Anélkül, hogy kiderülhetne: valójában ki és kinek tartozik s kit terhel a felelősség bármilyen szabálysértésért. Igaz: az egészségbiztosítási pénztár és az államháztartási hivatal szerint is az adóhatóság ismeri, illetve értelmezi rosszul a jogszabályt. Így fordulhat elő, hogy a nettó finanszírozotton kéri számon adó kifizetését.

Az azonban biztos: az amúgy is komoly adósságokkal küzdő egészségügyi intézményektől bármikor levonhatja követelését az APEH. A hatóságnak ugyanis inkasszójoga van, tehát - egész sor beszállítótól eltérően - azonnal az intézmények számláihoz nyúlhat.

Korábban:

Biztos kerül a Jahn Ferenc Kórház élére