Súlyosabb büntetést kért az ügyész a városházi vesztegetési ügy vádlottjaira

Az ügyészség a büntetések súlyosbítását, a védelem az elsőfokú ítélet jóváhagyását, illetve enyhítését kérte csütörtökön a Legfelsőbb Bíróságon a városházi vesztegetési ügy tárgyalásán. Az ügyben tavaly márciusban született elsőfokú ítélet szerint felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték a városházi vesztegetési ügy vádlottjait.

A városházi vesztegetés néven ismertté vált, 4-5 évvel ezelőtti események kapcsán indult büntetőperben másodfokon a Legfőbb Ügyészség perbeszédében a büntetések súlyosítását, a védelem viszont felmentést indítványozott a Legfelsőbb Bíróság csütörtöki tárgyalásán.

A Fővárosi Főügyészség hivatali személy által elkövetett hivatalos vesztegetéssel vádolja a Főpolgármesteri Hivatal beruházási és közbeszerzési ügyosztályának két volt osztályvezető-helyettesét, továbbá két munkatársát, négy vállalkozót pedig hivatali vesztegetéssel.

A vádirat szerint az 1995 decemberében felállított ügyosztály négy korábbi tagja 1996-1997-ben összesen 300 ezer forintot, illetve ajándékként vadhúst fogadott el azért, hogy előnyben részesítsen egyes jelentkezőket középiskolák, illetve a Szent Imre Kórház rekonstrukciós munkálataira kiírt pályázatok elbírálása során. Továbbá egyikük a Thália Színház felújítása kapcsán a beruházás 3 százalékát kérte a pályázó Főber Rt. vezérigazgatójától.

A Fővárosi Bíróság 2000 márciusában kihirdetett elsőfokú ítéletében a nyolc vádlott közül hatot felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújtott, kettőt pedig bizonyítottság hiányában felmentett. Az ügyész azonban súlyosításért fellebbezett, így került az ügy a Legfelsőbb Bíróságra.

A csütörtöki másodfokú tárgyaláson a Legfőbb Ügyészség képviselője több, hivatalos személyként elkövetett cselekményei miatt bíróság előtt álló vádlott, illetve az egyik vállalkozó esetében a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandóra történő átváltoztatását indítványozta, másoknál pedig a próbaidő meghosszabbítását kérte.

A védők részben felmentést, részben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozták. Az ügyvédek vitatták a bizonyítékok között szereplő telefonlehallgatások törvényességét is. A védelem szerint részben nem azokra a személyekre, részben pedig nem azokra az idő intervallumokra szólt a bírói engedély, mint amilyen lehallgatásokat végül felhasználtak a perben. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú tárgyalást januárra napolta el az ügyben.