Több beadvány érkezett már az ombudsmani hivatalhoz a Medgyessy-levéllel kapcsolatban, melyről a jövő héten hivatalba lépő adatvédelmi biztosnak kell döntenie - írja a Népszabadság. A szocialista miniszterelnök-jelölt ugyanis vélhetően törvénysértően járt el, amikor a telefonkönyv adatai alapján juttatott el kampánylevelet a polgárokhoz, és feltehetően megállapítható az adatbázis tulajdonosának felelőssége is. Adatvédelmi szakértők szerint ugyanis a nyilvános adatbázisok, például a telefonkönyvek vagy az üzleti címlisták jelenleg csak tudományos kutatás, közvélemény-kutatás és direktmarketing céljára használhatók fel.
Szakértők valószínűsítik: miután személyes adatokat csak az érintett hozzájárulásával, vagy törvény kifejezett felhatalmazása alapján lehet feldolgozni és hasznosítani, a címlisták kampánycélú felhasználása egyértelműen törvénysértő. A választási eljárásról szóló törvény ugyanis megszabja, hogy a kampány idején a pártok milyen adatokhoz juthatnak hozzá. Eszerint a jelöltek és a szervezetek - díjfizetés ellenében - a központi lakcímnyilvántartásból, valamint a helyben összeállított névjegyzék alapján igényelhetnek címlistákat, de csak a választás előtti huszadik naptól kezdődően. A BM központi hivatalától nem, életkor és lakcím szerinti bontásban, míg a választói névjegyzékből legfeljebb szavazókörönként kérhetők adatok.
Az 1998-as kampány idején a Fidesz telefonon kereste meg a választókat. Automata hívta az egyes állomásokat, és a felvételen Orbán Viktor rögzített szövege hangzott el. Bár ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztoshoz nem érkezett beadvány annak idején, de szakértők úgy vélik: az előfizetők adatainak ilyen felhasználása éppen úgy jogellenes, mint a szocialista miniszterelnök-jelölt kampánylevele. Tehát az adatbázis tulajdonosa - és a hívószámok listáját felhasználó párt - valószínűleg ugyanolyan jogsértően járt el akkor, mint a szocialista párt most.
Az adatvédelmi biztos korábban elmarasztalta az Országimázs Központot (OK). Az OK törvényi felhatalmazás, illetőleg jogos érdekeinek bizonyítása nélkül kért címlistát a Millenniumi Országjáró postázásához. Egy parlamenti képviselő az OK példájára hivatkozva szeretett volna hozzájutni saját választókerülete polgárainak adataihoz, ám az ő kérését a BM nem teljesítette, és a döntést az ombudsman sem kifogásolta. Egyébként a Millenniumi Országjárót azóta is a BM közreműködésével kézbesítik, miközben az adatvédelmi biztos álláspontja egyértelmű volt: az OK nem tudott olyan, a személyes adatok védelméről rendelkező törvényben meghatározott jogos érdeket igazolni, amelynek alapján kérhette volna a lakcímnyilvántartás segítségét.
Korábban: