Bővül a vagyonukról nyilatkozók köre

Újabb regimenttel bővül azoknak a köre, akik a jövőben vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Közöttük a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagjai, a polgármesterek. A helyi képviselőknek még a családtagjait is megnyilatkoztatja a törvény.

Az igazságügyi miniszter által jegyzett törvény számos új hivatalossággal bővíti a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét. Eddig nem tett, a jövőben azonban nyilatkoznia kell a vagyonáról és vagyongyarapodásáról a köztársasági elnöknek, aki hivatalba lépésének kezdetén, félidejében és végén tesz vagyonnyilatkozatot.

A törvény kitér az összeférhetetlenségre is. Az alkotmánybírók esetében például megállapítja, hogy a megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai vagy gazdasági tisztség. Az alkotmánybírák politikai tevékenységet nem végezhetnek és politikai nyilatkozatot sem tehetnek.

Az alkotmánybírók csak tudományos és oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelemben részesülő, valamint a lektori és a szerkesztői tevékenységet folytathatnak. Az Alkotmánybíróság újdonsült tagjának munkába álláskor és aztán háromévente kell vagyonnyilatkozatot tennie. Ezt az Alkotmánybíróság Hivatala tartja nyilván, s annak tartalma nyilvános.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vagyonnyilatkozatot köteles tenni, amelynek tartalma azonban nem nyilvános. Amennyiben viszont valótlanságon érik, az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozhatja ezt a tényt.

Ugyancsak vagyonnyilatkozatot kell tennie a polgármesternek hivatalba lépésekor, s azt követően évente. Amennyiben ezt elmulasztja, és sorozatos törvénysértést követ el, a helyi képviselő testület minősített többséggel kérheti a bíróságtól a polgármester hivatal-fosztását.

Ezzel párhuzamosan az önkormányzati képviselő testület is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett. A helyi képviselő testület tagjának azonban csatolnia kell továbbá, a vele közös háztartásban lakó feleség vagy élettárs és a gyerekek vagyonnyilatkozatát is. Ez utóbbiak adatai nem nyilvánosak, ám a késlekedés azzal jár, hogy a képviselő addig nem gyakorolhatja képviselői jogait. A képviselők és családtagjai vagyonnyilatkozatának hitelességét egy erre a célra életre hívott bizottság ellenőrzi.

A jegyzőknek is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelyet a területi kamara ellenőrzi. Ugyancsak vagyonnyilatkozatot tesznek a jövőben a Magyar Nemzeti Bank vezetői és alkalmazottai, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei, alkalmazottai.

A törvény kiterjed továbbá, a Gazdasági Versenyhivatal elnökére és elnök-helyetteseire, egyes közhasznú szervezetek vezetőire, a közbeszerzési tanács elnökére, és a közbeszerzési biztosra, valamint az egyedi állami, önkormányzati támogatások döntéselőkészítésében vagy döntéshozatalában részt vevő személyekre.

Összefoglaló a kedden elfogadott törvényekről