Árulkodó betegség

Vágólapra másolva!

A klasszikus orvostudomány a betegségek három fajtáját különbözteti meg: pszichés (lelki), szomatikus (testi) és pszichoszomatikus (testi-lelki). Az ezoterikus tudományok tanítása szerint azonban csak egy létezik, ami leginkább a "pszichoszomatikus betegség" fogalmához hasonlatos: a lelki, tudati eredetű hiányosságoknak a testen - akár belül, akár kívül - megjelenő fizikai tüneteit nevezi betegségnek.

Nem a test beteg, hanem a lélek

A betegségek - ezen felfogás szerint - belső lelki konfliktusainkról értesítenek. A lélek mindig találni fog egy olyan társat, munkahelyet, élethelyzetet vagy életkörülményeket, amellyel a benne lévő konfliktust életre kelti, felszínre hozza.
Ha az egyén ezt a konfliktust nem tudja lelkileg feldolgozni, tudatából száműzi a problémát, akkor az a fizikai test szintjén fog megjelenni: betegségbe transzformálódik, így mindenképpen oda kell figyelnie a problémára.
Természetesen, mivel a problémák lelki eredetűek, ezért nem kívülről, a test fizikai szintjén kell rá gyógyírt találni, hanem sokkal inkább eredményes lelkünket ápolni, tudatunkat tágítani. Hiába gyógykezeljük a testünket, ha tudatunk változatlan marad. A fizikai test újra és újra ugyanazokat a tüneteket produkálja majd.

Vegyük néhány tünet pszichés kórképét, érdekességképpen, a teljesség igénye nélkül.

Csontok támasz nélkül

A csontok testünk tartópillérei. Lelki szinten a támaszt testesítik meg. Gyakori klimaxos nőknél a csontritkulás panasza. Ilyenkor lelkileg megszűnnek "nőnek" lenni, így elvesztik partnerükben a "férfit", számos esetben valóban elvesztik partnerüket, fizikailag is. Ekkor eltűnik életükből a támasz, és ez fizikailag csontritkulásban mutatkozik meg. Ilyenkor a fizikai betegség lélek szintjén arról árulkodik: a betegek kibújnak az életük vezetésének felelőssége alól, önmagukat nem érzik elég erősnek ahhoz, hogy önállóan cselekedjenek, döntsenek.

Vese - a méreg bennünk van

Testünkben minden páros szerv - köztük a vese - kapcsolatainkat szimbolizálja.
A vesebetegség életünkben mindig akkor lép fel, ha partnerkapcsolatainkban konfliktus keletkezik. Tudatalattinkban rejtőznek bizonyos tulajdonságok, amelyeket nem merünk vagy nem akarunk átélni. Partnerünkben azonban minden veszély nélkül megélhetjük ezeket a tulajdonságokat, hiszen a felelősség nem a miénk. Ezekre a meg nem élt tulajdonságokra kétféleképpen reagálunk: vagy szerelmesek leszünk gazdájukba, vagy gyűlölni fogjuk azt az egyént, akire ezeket a vonásokat kivetítjük - attól függően, hogy az adott jellemző számomra vágyott vagy elutasított.
És itt jön a vese szerepe. A vese köztudottan kiválasztja a testünk számára szükséges anyagokat, illetve a mérgeket. Ha a vese tulajdonosa pszichésen elutasítja azokat a tulajdonságokat, amelyeket partnere rossz tulajdonságaiként él meg, és azt gondolja, hogy minden bajának oka partnere, akkor ezzel nem ismeri be saját tudatalattiba szorított árnyékvilágát. Ekkor a pszichés tévedés szomatizálódik, a vese életfontosságú anyagokat (sókat, fehérjét) enged át a szűrőberendezésén, ezzel méregként próbál megszabadulni számára nélkülözhetetlen anyagoktól. Ez történik például vesegyulladás során. A vesebetegségekkel küszködőknek fel kellene tenniük a kérdést önmaguknak: milyen problémáim vannak partnerkapcsolatom területén, hajlamos vagyok-e saját hibáimat a másikra kivetíteni?

Luciferi csontkinövés

A csontkinövés mint fizikai terjeszkedés, a "nagyobbá akarok lenni" óhaját valósítja meg fizikai szinten. Az illető az őt körülvevő hatalmi viszonyokat nem fogadja el, mindenáron nagyobbá akar lenni. Jó példa erre maga Lucifer, aki a fején türemkedő csontkinövésekkel próbált hatalomhoz, többlettérhez jutni.

Bőr

Bőrünk a legkiterjedtebb érzékszervünk. Rajta keresztül érintkezünk a külvilággal. Érintés: kapcsolatteremtés az emberekkel, tárgyakkal, a külső valósággal. Nagyon érzékeny bőr alatt nagyon érzékeny lélek lakik, akinek meglehetősen "vastag a bőr a képén", az sok mindent kibír, a verejtékező bőr szorongást, félelmet, a kipirult bőr pedig izgatottságot jelez.

A baba bőre szeretethiányos

Gyakori panasz a csecsemőkön a kiütés, amit az orvosok, az anyák a tejzsírral magyaráznak. Pszichológiai hátterében az édesanya által elutasított baba félelme áll. Az anya nem fogadja el a gyermekét, a baba ösztönösen érzi a néma elutasítást. Azonban kis lelke biztonságra vágyik, a megtagadás-érzését nem meri átélni, ezért inkább fizikai tüneteket produkál: bőre kipattogzik. Ezzel felhívást intéz az édesanyának: szeresse jobban, érintse többet. Akár kenőcsök bőrbe simogatása árán is. A felnőttkori kiütések is a valamikori szeretethiányt idézik: a gyógymód nem csupán a kenőcsök kémiai hatásában, hanem a "kenegetés" aktusában, az érintésben, a simogatásban is rejlik.

Ajánló

A leggyakoribb betegségek otthoni kezelése