Közigazgatási hivatal vizsgálja a parkolási rendet

Átfogó vizsgálatot kezdeményez a parkolási rend felülvizsgálására a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Grespik László valamennyi vonatkozó jogszabályt ellenőrizni kívánja, helyi rendeleteket és országos hatáskörű törvényeket egyaránt.

"Meggyőződésem szerint a parkolási rend kialakítása nem emberbarát, s kizárólag azok érdekeit szolgálja, akik valamilyen módon a parkolási díj beszedése körül tevékenykednek" - jelentette ki Grespik László. Úgy véli, a társulások bírságszerűen vetik ki a parkolási díjat, s "fizetőgépként" kezelik az embert. További kifogásolnivaló a hivatalvezető szerint a fizetési felszólítás kézbesítésének módja is. Ellenkezik ugyanis az adatvédelmi előírásokkal az, hogy a személyes adatokat tartalmazó iratokat bárki számára hozzáférhetően az autó szélvédőjén helyezik el.

A másik jogi probléma szerinte a közterület használatának kérdése. - Ezt amiatt hívják így, mert a köz érdekét szolgálja. Az emberek éppen azért fizetnek adót, hogy legyen infrastruktúra az országban és szűkebb környezetükben egyaránt, így tehát joga van igénybe is venni azt - érvel Grespik László. Szerinte nemcsak jogilag, hanem erkölcsileg és etikailag is vitatható a parkolási díj.

Az érintettek egyöntetűen visszautasítják a hivatalvezető által megfogalmazottakat. A fővárosi önkormányzat és a társulások vezetői egyöntetűen forgalomtechnikai szabályozó eszköznek tartják a parkolási díjat, amelynek fő célja, hogy segítségével csökkenteni lehessen a zsúfolt területekre áramló forgalmat.

"Tévedés azonban azt hinni, hogy a parkolási társaságok szolgáltatást nyújtanak. Ez ugyanis közérdek, s éppen a közérdek szem előtt tartása érdekében szükséges pénzt szedni a parkolóktól" - mondta Pócs Attila, a fővárosi önkormányzat programirodájának vezetője. Más eszközzel nem lehet csökkenteni a forgalmat. A programiroda vezetője határozottan állíja: kizárólag ez a célja a parkolási díj bevezetésének. Ez pedig sikeres is, hiszen mérési adatok egyértelműen bizonyítják: ennek bevezetése óta több a parkolóhely a belvárosban, csökkent a levegőszennyezés.

A főváros szakértői egyébként örülnek annak, hogy a közigazgatási hivatal vezetője vizsgálódásba kezdett. - Ezek ugyanis olyan kérdések, amelyek miatt mi már több ízben jártunk az Alkotmánybíróság s azt megelőzően a közigazgatási hivatal illetékeseinél is. Így nem tartunk attól, hogy bármilyen hibát észlelhetnek - mondta Pócs Attila. Az Alkotmánybíróság legutóbb 2001 májusában vizsgálta a parkolás kérdését, s a jelenlegi jogszabályok terén mindent rendben talált. Az Ab egyébként kimondta, hogy a parkoláshoz való jog nem alapjog, hiszen nincs benne az alkotmányban, s nem is vezethető le belőle. A tulajdon korlátozásának alkotmányos indoka lehet továbbá a korlátozás közérdekűsége. Itt pedig egyértelműen közérdekről van szó - hangsúlyozta Pócs Attila.

Korábban:

A budai kerületekben is tiltakoznak a parkolási díjak ellen