Egészségügy: valódi terv vagy blöff a 607 milliárd

Vágólapra másolva!
A keddi kormányülés után is tökéletesen bizonytalan maradt az egészségügy 2002. évi működésének forrása. Egyelőre ugyanis kizárólag a 2003-2006. évre szóló konszolidációs programra mondott igent a kormány. Azaz olyan tervekre s azok 607 milliárd forintos fedezetére, amelyekben már csak a következő kormányzat lesz illetékes.
Vágólapra másolva!

A keddi kormányülés sem hozott megnyugvást az egészségügyben: a szakma érintettjei ugyanis továbbra sem látnak semmilyen megoldást a 2002. év működési költségeinek fedezetére. Mikola István egészségügyi miniszter ugyan rendkívüli győzelemként értékelte a kormány döntését, miszerint a 2003-2006. év közötti időszakra elfogadott konszolidációs program s az ahhoz megszavazott 607 milliárd forint rendbe hozza a gyógyítóágazatot. Javítja majd a betegellátás színvonalát, jelentősen növeli az ágazat dolgozóinak bérét, s ráadásul gazdaságélénkítő hatása sem lesz elhanyagolható. Igaz: a kormány döntése egy olyan időszakra szól, amelyben egyelőre még nincs döntési felelőssége.

A felelősség majd a következő ciklus parlamentjének feladata lesz, hogy konkrét törvényekkel és forrásokkal támogassa az egészségügy rendbetételét. Miközben az idei évre továbbra sincs konkrét költségvetési törvénymódosítás vagy legalább szándék, hogy a kormány által már elfogadott módosítások kötelezettségeinek fedezete biztosítva legyen.

Az egészségügyi szakmai egyesületek kormányülés előtt megküldött levele szerint több mint 90 milliárd forint a vonzata azoknak a változtatásoknak, amelyekre már "igent" mondtak a kormány tagjai, illetve a parlament: azaz a gyógyító-megelőző ellátás, ezen belül a fogmegtartó kezelések, a munkahelyi pótlék, a traumatológia finanszírozása, a gyógyszer-támogatási növekmény, illetve a gyógyászati segédeszközök többletének forrása. Ezzel szemben egyelőre mindössze 29 milliárd forint többlet került törvénymódosítással a költségvetésbe. Igaz, ezt mindenki másként értékeli: a miniszter ugyanis arról nyilatkozik, hogy már 86 milliárd bekerült a kasszába, jóllehet, az ehhez szükséges törvénymódosításról egyelőre még semmilyen döntés sem született.

Annak ellenére, hogy az ágazat valamennyi képviselője örömmel fogadta a tárca most elfogadott, hosszú távú programját, erről is sokan úgy gondolják: legfeljebb a kormány jó szándékának örülhetnek, gyakorlatilag ugyanis a döntés tényleges változást nem jelent. Ahhoz ugyanis - vélik a szakértők - elsősorban pontosan megjelölt s a parlament által is elfogadott források kellenek. Mikola István a 607 milliárd forint jelentős részét, mintegy 387 milliárdot az egészségügyi dolgozók bérrendezésére (160-300 ezer forintos orvosi béreket ígér), illetve az épületek felújítására, az orvosi műszerpark javítására szánja. Ehhez a járulék- és adóbevételek mellett a Széchenyi-program és az Európai Unió pályázataiból nyert forrásokkal számol.

A hivatalos statisztikák szerint a járulékbevételek egyelőre messze nem fedezik még az előirányzott egészségügyre tervezett kasszát sem, azaz évről évre mind nagyobb rész kerül "kívülről" a gyógyszerkassza és az egészségügyi alap keretébe. Azaz már most is csak az állami újraelosztással működőképes a rendszer. A kassza tehát alultervezett, csak az idei évre például a 30 milliárdot is meghaladja a hiány. A számsorok alapján ugyanis 2001-ben járulékokból, hozzájárulásokból 762 milliárd gyűlt össze, ezt pedig 884 milliárd forintra egészítették ki - míg a kassza kiadása 915 milliárd volt. Azaz a 122 milliárdos "idegen" forráson túl még mindig 31 milliárd a hiány, azaz eleve 152 milliárd az az összeg, amelynek pótlólagosan kell "bevételi oldalt" biztosítani. Ez pedig azt jelenti: ha 2003-ban ennek bázisán számol a költségvetés, ehhez még 150 milliárdos többlet kell a most beharangozott 607 milliárdból. Tovább számolva: már a konszolidáció első évében 300 milliárd a szükséglet. Ugyan a szakemberek szerint a megemelt bérekkel, elsősorban a dolgozók többségét érintő minimálbéremelésekkel több lesz a - pillanatnyilag folyamatosan mind kevesebb - járulékfizetésből befolyó összeg, ez azonban messze nem fedezi majd a hatalmas szükségletet. Ugyan a miniszter két másik forrást is említ, a szakmai vélemények szerint azonban a Széchenyi-tervben még komoly módosítások kellenek ahhoz, hogy az egészségügy azt igénybe tudja venni. Az uniós pályázatok történetében pedig még sosem fordul elő, hogy a megelőző programokon kívül egészségügyi beruházásokra, műszerekre, azaz konkrétan a gyógyító ellátásokra pénzt adtak volna.

Az Egészségügyi Alap kiadásai és bevételei 1996-2001 (milliárd Ft-ban)

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Bevétel

költségvetési forrás 29,8 26,4 11,9 62,3 80,4 121,9 -

járulékok 435,7 471,8 549,6 591,2 653,7 762,4 -

összesen 465,5 498,2 561,5 653,5 734,1 884,3 897,8

Kiadások

gyógyító ellátás 224,8 265,8 299 338,9 376 410,3 429,7

gyógyszertámogatás 84 100,9 135,5 139,5 150,7 179,5 153

táppénz, rokkant nyugdíj 200,1 187,3 197,7 222,8 271 324,9 332,3

összesen 508,9 554 632,2 701,2 797,7 914,7 915**

hiány 43,5 55,7 70,7 47,7 63,6 30,4 17,2

Az egészségügyi kiadások alakulása a GDP %-os arányában

5,9 5,6 5,6 5,4 5,2 4,8 -

Az egészségügyi kiadások reálértékének alakulása (%)*

83,9 84,7 89,3 89,4 88,3 - -

* A bázisév 1991

** A reális kiadás már eddig is 1000-1010 milliárd

Forrás: ÁSZ, PM, KSH és Orosz Éva egészségügyi szakértő számításai

Korábban:

Két szakambulanciát bezárnak orvoshiány miatt

Elutasítják az orvosok a sztrájk-kezdeményezést