Csecsemő perli a büntetés-végrehajtást

A héthónapos felperes, akit szabad testvére még egyszer sem láthatott, személyiségi jogainak megsértése miatt beperelte a BVOP-t, s azt kívánja, kérjenek tőle bocsánatot.

A tököli rabkórházból ma tucatnyi, ott, a börtönben született szabad magyar csecsemőt - a fogva tartott édesanyjukkal együtt - Kecskemétre szállítanak, a Bács-Kiskun megyei BV Wéber Ede utcai intézetében kialakított anya-gyermek részlegébe.

A Magyar Hírlap tavaly augusztusa óta azért harcolt, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) és az Igazságügyi Minisztérium szüntesse meg a tököli rabkórháznak a fogva tartott anyákkal és a szabadnak született gyermekeikkel szemben folytatott jogellenes gyakorlatát.

2001. július 3-án a tököli rabkórház EP-243-as kódszámú fog-va tartottjának egészséges kisfia született. A szülésen a kisfiú édesapja, a büntetlen előéletű Kiss Ferenc nem lehetett jelen, a születésről csak napokkal később értesítették, kisfia megtekintését csupán tizenkilenc nap után engedélyezték, ahhoz pedig, hogy végre a kezébe is foghassa, két hónapnak kellett elmúlnia.

A magyar büntetés-végrehajtásban a börtönben született szabad gyerekek jogait sem házirend, sem igazságügyi rendelet nem szabályozta. Így és ezért történhetett, hogy az újszülöttek az édesanyjukkal csak a szoptatás idején lehettek, hogy a rabkórház a szoptatási időt önkényesen, kezdetben 20, később - cikkeink hatására - 35 percben határozták meg, s hogy szabad újszülöttjeiket a szabad apák havonta mindössze egyszer, 5 percig láthatták.

Az anya-gyermek részleg, ahol a csecsemők a fogva tartott édesanyjukkal nemcsak hat hónapig, hanem akár három évig is együtt lehetnek, tavaly őszig utópiának tűnt. Csakhogy a különböző gyermek- és jogvédő szervezetek tiltakozni kezdtek. Dávid Ibolya igazságügy-miniszternek előbb a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetője írt levelet, majd az UNICEF, az ENSZ Gyermekalap Magyar Nemzeti Bizottsága. A Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium törvénymódosítást kért, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa pedig vizsgálatot rendelt el a tököli rabkórházban.

Az ombudsmani jelentés lehangoló volt. Mert nem csak az derült ki, hogy a csecsemőket hathónapos - kivételes esetben egy éves korukban elszakítják az anyjuktól, hanem, hogy bár a zárkáik ugyanazon a folyosón vannak, csupán a szoptatás idején láthatják egymást, az apáknak pedig gyermekük rendszeres, gyakoribb kapcsolattartását nem biztosítják. A jelentés megerősítette: az anyák asszonynevüket a börtönben nem viselhetik, a rabkórház - sétálóudvar híján - fogva tartottjaik számára a napi egy óra szabad levegőn tartózkodást nem teszik lehetővé.

A társadalmi méretű tiltakozás - újságcikkek, rádió- és televíziós riportok - hatására a BVOP szeptember elején házirendben szabályozta a börtönben született szabad csecsemők jogait, az Igazságügyi Minisztérium pedig a Szociális és Családügyi Minisztériummal közösen dolgozta ki egy anya-gyermek körlet tervét, amely most, fél évvel a Magyar Hírlap börtönriportjai után végre megvalósult. Ám mivel a múltbéli eseményeket meg nem történtekké tenni nem lehet, a héthónapos Ádám a szabad édesapjával és a fogva tartott édesanyával együtt és külön-külön is beperelte a BVOP-t. A tárgyalásra április 12-én délelőtt 9 órakor a Pesti Központi Kerületi Bíróság IV. emeleti 447-es számú tárgyalótermében kerül sor. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli, a család és a héthónapos kisfiú - III. rendű felperes - a személyiségsérelem iránt indított perben a tisztelt bíróságtól többek között azt kéri, hogy a BVOP egy általuk kijelölt napilapban kérjen bocsánatot.