Tulajdonjogi vita az újpesti honvédségi lakásokért

Ki adhatja el a bentlakóknak azt a 330 honvédségi lakást, amely a rendszerváltozás idején állami pénzből, állami telken épült Káposztásmegyeren, s melyek értékét most 1,6 milliárd forintra becsülik? Ez a tétje annak a tulajdonjogi pernek, amelyet a magyar állam és a Honvédelmi Minisztérium indított a fővárosi és az újpesti önkormányzat ellen. A Legfelsőbb Bíróság (LB) ma hirdet ítéletet az ügyben.

Káposztásmegyer telkeinek egy részét még az 1980-as évek végén kisajátították lakásépítés céljaira. A terület tulajdonosa a magyar állam, kezelője pedig a fővárosi tanács egyik főosztálya lett.

A tanács és a Honvédelmi Minisztérium 1990 júliusában megállapodást kötött, amely szerint 330 otthont a honvédség kap meg - az állami költségvetés átutalta ezek építési költségét. A jelenlegi adatok szerint az épületek akkor már álltak. Kezelésüket kezdettől fogva a honvédség látja el.

Az 1990 augusztusa óta hatályos önkormányzati törvény szerint minden olyan állami ingatlan önkormányzati tulajdonba kerül, amelyet addig a tanácsok kezeltek.

A fővárosi önkormányzat úgy látja: mivel a kisajátítás után a telkeket a tanács kezelésébe adták, a jogutód önkormányzat lett a tulajdonos. Értelemszerűen a helyhatóság a tulajdonosa a telken épült szolgálati lakásoknak is - vélik a városházán. A tulajdoni helyzet később bonyolultabbá vált. A főváros ugyanis 1993-ban átadta a honvédségi lakásokat a IV. kerületi önkormányzatnak. A kerület - a főváros támogatásával - most igényt tart az 1,6 milliárd forint értékű tulajdonra. A lakásokat szeretné eladni a bent lakó katonatiszteknek.

Az állam képviselője, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szerint viszont a 13 ház több mint 300 szolgálati lakását az állam építtette, s kezdettől a honvédség kezelte. S mert a HM mint vagyonkezelő megszerezte a lakások tulajdonjogát, tulajdonosa lett a telkeknek is - állítja a minisztérium. Ehhez még azt teszi hozzá: a lakásokat eladnák a bentlakó bérlőknek. A katonák tíz éve várnak arra, hogy megvehessék otthonukat.

Az LB mai ítélethirdetésén dől el: az önkormányzaté-e az ingatlan vagy az államé, esetleg a telek az önkormányzaté, az építmény pedig az államé. Előfordulhat az is, hogy új eljárást rendelnek el az évek óta tartó ügyben. Első fokon a pernyertes az állam és a honvédség volt.