Nyelvvizsga nélkül is befejezhető az egyetem

Az egyetemek és főiskolák újabb egy év türelmi időt adhatnak a hallgatóknak arra, hogy záróvizsgáikat nyelvvizsga nélkül is letehessék - jelentette be a kormányülés után Pálinkás József oktatási miniszter. Három év múlva az emelt szintű nyelvi érettségin már közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát is szerezhetnek a diákok, a képzés erősítésére ezért az iskolák ingyenes délutáni vagy szombati nyelvtanfolyamokat is szervezhetnek a tanulóknak.

Az egyetemisták és főiskolások 2003 júliusáig még nyelvvizsga nélkül is letehetik záróvizsgáikat - támogatta a kormány tegnapi ülésén Pálinkás József oktatási miniszter javaslatát. A diákok tehát várhatóan 2003. július 31-éig még nyelvvizsga nélkül is államvizsgázhatnak, de diplomájukat továbbra is csak akkor kapják meg, ha bemutatják a nyelvtudásukról szóló hivatalos bizonyítványt. A végső döntést erről a kabinet jövő heti ülésén hozzák meg.

A minisztérium egy héttel ezelőtt még élesen elutasította a egyetemisták és a hallgatói önkormányzatok tiltakozását, s egy kormányrendelettel mindenütt a záróvizsga előfeltételének minősítette volna a nyelvvizsgát. A hallgatók azzal érveltek, hogy az egyetemi nyelvi képzés hiányosságai miatt sokan - a műszaki egyetemeken például a diákok 40 százaléka - nem tudna államvizsgázni, mivel nincs meg az előírt nyelvvizsgája. Így akár éveket is ki kellene hagynia, míg nekiindulhatna az utolsó akadálynak. A tárca a jelek szerint most változtatott álláspontján, s a 2000-2001-es évhez hasonlóan újabb türelmi időt ad.

Az oktatási miniszter mindezt az érettségi vizsga reformjáról tartott konferencián mondta a fővárosi Szent István Király Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolában. A tárca vezetője bejelentette: a most IX. évfolyamon tanuló diákok 2005-ben már saját döntésük szerint egyes tárgyakból közép, másokból pedig emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek - az országban mindenütt azonos követelmények és értékelési rendszer szerint.

A középszintű vizsga tulajdonképpen a mai matúrának felel meg, az emelt szintű viszont egyben kiváltja az egyetemi felvételi vizsgát is. A diákoknak tehát már nem kell külön megmérettetni magukat a kiválasztott felsőoktatási intézményben, az emelt szintű vizsgán elért eredmények alapján kell felvenni őket a felsőoktatási intézményekbe.

Míg a középszintű vizsgát a maihoz hasonlóan a középiskolák szervezik és értékelik, az emelt szintű megmérettetésre jelentkező diákoknak már az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt független bizottságok előtt kell számot adni tudásukról. A diákok az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi eredményétől függően középfokú vagy felsőfokú C típusú nyelvvizsgát szerezhetnek.

Az érettségi reform neuralgikus pontja továbbra is az, fel lehet-e készíteni a diákokat a középiskola alatt a megfelelő szintű nyelvtudásra? A miniszter a felvetésére úgy válaszolt: egyrészt a mainál jóval gyakorlatiasabbá, kommunikáció-központúvá kell tenni az idegen nyelv oktatását, másrészt az iskolai normatívák emelése miatt lehetőség lesz arra, hogy az iskolák maguk szervezzenek délutáni, esetleg szombati ingyenes nyelvtanfolyamokat a tanulóknak.

Korábban:

Tumultus a cigány nyelvvizsgán