A nevelők döntik el, betegek-e a rabok

Vágólapra másolva!
A börtönök telítettsége 170 százalékos, alig van olyan magyarországi börtön, ahol a jogszabályban előírt nagyságú hely jut az elítélteknek. Emellett több börtönben nem biztosítanak megfelelő egészségügyi ellátást, tanulási és sportolási lehetőséget az elítélteknek- áll a Helsinki Bizottság tanulmányában.
Vágólapra másolva!

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai kilenc magyar börtönt látogattak végig 2000-2001-ben, hogy megvizsgálják, érvényesülnek-e a fogvatartottak jogai, és adatokat gyűjtöttek az elítéltek szociális helyzetéről és a társadalomba való visszailleszkedésük esélyeiről is. A tapasztalataikat a Kettős mérce -Börtönviszonyok Magyarországon című könyvben tették közzé.

Túlzsúfoltság

A bizottság legsúlyosabb problémának a börtönök túlzsúfoltságát találta. Alig van olyan magyar büntetés-végrehajtási intézet, ahol a jogszabályban előírt nagyságú hely jut az elítélteknek- áll a jogvédő szervezet tanulmányában. Egy 1996-os miniszteri rendelet szerint például a férfi elítélteknek három négyzetméter szabad területet kell biztosítani a zárkákban, de ennek csak a töredéke jut egy-egy rabra. Szembetűnő zsúfoltságot tapasztaltak a Váci Fegyház és Börtönben, ahol az eredetileg egyszemélyes zárkákban három fogvatartottat helyeznek el. A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 90 fő befogadására alkalmas régi épületében pedig a létszám 150 fő.

Egészségügyi ellátás

Annak ellenére, hogy az elítéltnek joga van orvosi ellátásra, több elítélt is panaszkodott arra, hogy a börtön nevelői döntik el, hogy problémájukkal fordulhatnak-e orvoshoz. Az orvosi vizsgálatra jelentkezők között volt egy fiatalember a pálhalmai börtönben, aki elmondása szerint két hete lázas beteg, de kénytelen dolgozni járni, mert orvoshoz nem jutott el. Az orvoshoz jutás Tökölön is kifogásolható: az elítélt szól a nevelőnek, hogy beteg, majd a nevelő eldönti, hogy szükséges-e az orvosi vizsgálat. A jelentkezésnek pedig nincs írásos nyoma, így utólag nem derülhet ki, hogy ki milyen egészségügyi problémát jelzett.

Bántalmazás

A megkérdezett elítélteknek körülbelül 10 százaléka panaszkodott arra, hogy bántalmazzák őket a börtönőrök. A Magyar Helsinki Bizottság az egyik pálhalmai elítélt kérésére feljelentést tett a katonai ügyészségen bántalmazás miatt. Meg is indult az eljárás, de a katonai ügyészség a tagadó felügyelőnek adott hitelt, a nyomozást megszüntette, a bizottság fellebbezését pedig elutasították. Az eljárás ideje alatt az elítéltet gyakran zaklatták a börtönben, ezért a bizottság kérésére átszállították egy másik börtönbe. A Helsinki Bizottság álláspontja a bántalmazásokkal kapcsolatban az, hogy hiába fordulhat több szervezethez is a bántalmazott elítélt, mivel a börtönparancsnokok nem vizsgálják ki megfelelően az ilyen ügyeket, ezért az elítéltek nem is látják értelmét annak, hogy panasszal éljenek.

Oktatás

A jogszabályok szerint az elítélt jogosult általános iskolai, bizonyos esetben pedig középfokú vagy felsőfokú tanulmányok folytatására. Ennek ellenére a bizottság több olyan panasszal is találkozott, hogy a börtönökben nem támogatják az elítéltek tanulási lehetőségét. A tanulásban való akadályoztatást firtató kérdésre 143 elítélt közül 38 állította, hogy szeretett volna tanulni, de ezt a börtön személyzete megakadályozta. Kalocsán például az egyik elítélt azt mondta, hogy hiába jelentkezett általános iskolai képzésre, nem járhat tanulni, mert a parancsnokság azt állítja, hogy nem fér bele a 35 fős keretbe. Viszont ez az érvelés nem fogadható el, mert minden elítéltnek joga van részt venni az általános iskolai oktatásban. A Helsninki Bizottság közbenjárására végül beiskolázták a kalocsai elítéltet.

Sportolási lehetőségek

Az elítéltekre vonatkozó jogszabály szerint a fogvatartott jogosult "önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére". A valóságban viszont a sportolási lehetőségek a legtöbb börtönben csak nagyon ritkán vehetők igénybe, vagy jutalomképpen juthatnak hozzá az elítéltek. A szegedi börtönben például azért szünetelt már fél éve a szabadtéri sportolási lehetőség, mert a parancsnokság úgy értesült, hogy helikopteres szöktetés készülődik.

Ajánlat: