Kevés kártérítési per az elhúzódó ügyek miatt

Jövő januártól kártérítést kérhetnek azok a peres felek, akiknek ügye a bíróság mulasztása miatt húzódott el. Ez a rendelkezés csupán egyike azoknak a polgári perrendtartásban eszközölt módosításoknak, amelyek a peres eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását célozzák.
2003 januárjától kártérítést kérhetnek azok a peres felek, akik úgy vélik, hogy a bíróság megsértette a per tisztességes lefolytatásához fűződő jogukat azzal, hogy nem hozott ítéletet ésszerű időn belül.

A magyar bíróságok a peres ügyek kilencven százalékát egy éven belül lezárják. A két évnél hosszabb ideig elhúzódó ügyek aránya öt százalék alatt van. 2001-ben 370 ezer pert kezdeményeztek, a két évnél hosszabb ideig elhúzódó perek száma nem éri el a 15 ezret - derül ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) adataiból. A polgári perrendtartás jövő januárban életbe lépő módosítása, miszerint a bíróságok kártérítést fizetnek a feleknek, az elhúzódó peres ügyek rendezését célozza.

Tamáné dr. Nagy Erzsébet, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese a Népszava kérdésére válaszolva elmondta, hogy ez a módosítás 1999-ben született és a 2003-as hatályba lépésig terjedő időszakra azért van szükség, hogy a bíróságok kellőképpen felkészülhessenek az alkalmazásra.

Dr. Nagy ismertetése szerint a polgári perrendtartás módosítása 1995-ben kezdődött, azóta folyamatos. Célja a peres eljárások egyszerűsítése, a jogorvoslati rend felülvizsgálata. A polgári perrendtartást nem érinti a jogharmonizáció, ezen a téren nincs uniós kényszer. Az Európai Unión belül is a különböző országok perjogi eljárásai nagyon különbözőek. Magyarország nincs is rossz helyzetben ilyen téren, a perrendtartás módosítása inkább elvi kérdés, szemléletváltást jelent. 1995 óta ez egy tudatos folyamat, amellyel Magyarország elébe megy a kellemetlen helyzeteknek.

A nemzetközi joggyakorlat szerint, ha nem megfelelő időben zárul egy per, akkor a peres felek kártérítést igényelhetnek a bíróságtól. A magyar jog azzal, hogy átveszi ezt a nemzetközi joggyakorlatot azt szeretné elérni, hogy különböző állampolgárságú peres felek esetén ne az európai bíróságon, hanem a hazain dőljenek el az ilyen jellegű kártérítési perek. Jelenleg néhány - nem egészen tíz - ügy van folyamatban.

Bírósági jogkörben okozott kár miatt a felek eddig is indíthattak és jelenleg is indíthatnak kártérítési pert. Sajtóinformációk szerint tavaly 5,2 milliárd forintot követeltek a magyar bíróságoktól. A keresetek általában bírói hibára vagy bírói késleltetésre hivatkoztak. Ezek a keresetek a Legfelsőbb Bíróság által kijelölt bíróságokhoz kerülnek. Tavaly négy esetben ítéltek meg kártérítést, 11 millió forint értékben. Általános eset, hogy a peres ügyek elhúzódása a felek hibájából történik. Magyarországon a tárgyalások elhalasztásának leggyakoribb oka az, hogy az érintettek valamelyike az idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson.

Dr. Nagy véleménye szerint a jövő januárban életbe lépő módosítás következtében sem fogják tömegesen perelni a bíróságokat, hiszen az elhúzódó perek száma nem magas. Különben is, az 1999-es rendelet óta több olyan szabályozás született, amely a bíróságok munkájának felgyorsítását segíti.