A határon túli romák fele dolgozna Magyarországon

A kedvezménytörvény hatására a határon túli cigányság közel fele szeretne munkát vállalni Magyarországon. A legtöbben Erdélyből jönnének, a legkevesebben pedig a Felvidékről. A felmérést készítő TÁRKI nemcsak a cigányságot vizsgálta, de egyelőre csak ez a része nyilvános a kutatásnak.

A Gazdasági Minisztérium és a Soros Alapítvány - Open Society Institute megbízásából felmérést készített a TÁRKI közvélemény-kutató intézet arról, hogy a kedvezménytörvény hatására a határon túlról mennyien tervezik, hogy Magyarországra jönnek dolgozni. A felmérés teljes egészében még nem tehető közzé, mert a Gazdasági Minisztérium még nem hagyta jóvá, de az a része, ami a határon túli cigánysággal foglalkozik, már nyilvános. A kutatás készítői ezres mintán szerettek volna vizsgálódni, így Erdélyben 578 embert kérdeztek meg, Kárpátalján 155-öt, Vajdaságban 111-et, Felvidéken 157-et.

A magyarigazolvány kiváltásával kapcsolatban a felvidéki romák körében mutatkozik a legkisebb érdeklődés- a megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy kiváltja az igazolványt, és 40 százalékuk szeretne munkát is vállalni vele. A legnagyobb érdeklődés pedig a vajdasági cigányság körében mutatkozott: a megkérdezettek 80 százaléka tervezi az igazolvány kiváltását, és 52 százalék szeretne munkát is vállalni az igazolvány segítségével. A kárpátaljai cigányság esetében többen jelezték (71%), hogy munkát akarnak vállalni, mint ahányan az igazolványt szeretnék kiváltani (67%). Az Erdélyben megkérdezettek 78 százaléka szeretne magyarigazolványt, és 68 százaléka vállalna munkát is az igazolvánnyal.

A Kárpát-medencei cigányság körében mind a rövid, mind a hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya magas. Az erdélyiek 67 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal rövid távú (néhány hét vagy hónap) munkát, hosszú távon (néhány év) pedig 47 százalékuk vállalna munkát. A kárpátaljaiak 49, illetve 33 százaléka tervez rövid-, illetve hosszú távú külföldi munkavállalást, a Vajdaságban ugyanez az arány 45 és 46 százalék, Felvidéken pedig 39, és 26 százalék. Kivándorlást a Vajdaságon terveznek legtöbben (30%), a legkevesebben pedig Felvidéken (17%).

A határon túli roma kisebbség elsődlegesen Magyarországra szeretne dolgozni, a második legnépszerűbb ország Németország. Például az erdélyiek 60 százaléka jönne Magyarországra rövidebb távú munkát vállalni, 12 százalékuk pedig Németországba. A vajdaságiak 32 százaléka dolgozna Magyarországon rövid távon, 21 százalékuk pedig Németországban.

A kutatásból az is kitűnik, hogy a Kárpát-medencei cigányság több mint háromnegyede rögtön (még 2002-ben) vagy folyamatosan (de már 2002-ben is) munkát vállalna Magyarországon. Az erdélyi cigányságon belül az átlagosnál magasabb (83%), a többiek - különösen a szlovákiak (57%) és a vajdaságiak (59%) - esetében alacsonyabb azok aránya, akik rögtön vállalnának munkát Magyarországon.

A munka típusáról a megkérdezettek tetemes része (a romák közel fele) azt mondta, hogy neki mindegy, mi a munka, csak legyen. Azok körében, akik megnevezték, hogy milyen területen terveznek munkát vállalni, három foglalkozáscsoport szerepel nagyobb (legalább 10 százalékos) arányban, ezek az építőipar, szolgáltatás, mezőgazdaság. A vajdasági cigányság tervezi a leginkább, hogy kereskedelemmel foglalkozna Magyarországon.

A megkérdezettek nagy része nem tudja, illetve mindegy neki, hogy Magyarország mely régiójában helyezkedhetne el. A legkialakultabb tervei regionális szempontból a felvidéki romáknak vannak, ők a kiinduló régióhoz legközelebb eső országrészen tervez munkát lelni. Budapesten a határon túli romák 18 (Vajdaságról), illetve 33 (felvidékről) százaléka szeretne dolgozni.

A megjelölt minimálisan elvárt fizetési összegek (ez alatt nem jönnének Magyarországra munkát vállalni) minden esetben 40 ezer forint felett vannak. A legalacsonyabb minimálisan elvárt bért a kárpátaljaiak (40 ezer forint), a legmagasabbat (67 ezer forint) a felvidékiek jelölték meg.

Ajánlat:

A TÁRKI honlapja