Nyolcmilliós adócsalásért ítéltek el egy MSZP-s képviselőt

Két évre felfüggesztett 8 havi börtönre, illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítéltek egy MSZP-s, szombathelyi városi képviselőt. Czeglédy Csaba a vádirat szerint hamis számlák segítségével nem fizetett be több mint 8 millió forintnyi áfát és társasági adót. Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyész szigorításért, a vádlott enyhítésért fellebbezett.

Adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt ítélte el a Szombathelyi Városi Bíróság szerdán nem jogerős határozatában Czeglédy Csabát, a Rébusz Iskolaszövetkezet volt elnökét, MSZP-s városi közgyűlési képviselőt. A vádlottat a bíróság 8 hónap börtönbüntetéssel sújtotta, melynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette, mellékbüntetésül pedig 300 ezer forint pénzbüntetés és 243 ezer forint bűnügyi és perköltség megfizetésére kötelezte.

Czeglédy Csaba a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó iskolaszövetkezet vezetőjeként 1998-99-ben olyan számlákat szerepeltetett a nonprofit cég könyvelésében, amely mögött a bíróság ítélete szerint nem volt valós gazdasági teljesítés, ennek alapján pedig az iskolaszövetkezet jogosulatlanul vont le 4 millió 834 ezer forintnyi áfát, és csökkentette társasági adóját 3 millió 486 ezer forinttal.

Czeglédy Csaba a per során védekezésében arra hivatkozott, hogy az APEH-ellenőrzés által feltárt és fiktívnek talált számlák ellenértékét, amelyek összértéke meghaladta a 24 millió forintot, egy általa Németh Attilának nevezett és azóta eltűnt közvetítőnek fizette ki piackutatás és marketing-tanácsadás címén.

A bírósági ítélet szerint azonban a per során egyetlen olyan bizonyíték sem volt fellelhető, amely Németh Attila személyazonosságát megállapíthatta volna, bár, mint elhangzott, az iskolaszövetkezet magánnyomozót is fogadott e célra.

Czeglédy Csaba és védője a bizonyítási eljárás során arra is hivatkozott, hogy a közvetítő tevékenységének köszönhetően az iskolaszövetkezet bevétele évi húszmilliós összegről több százmillió forintra emelkedett, tehát a számlák mögött valós gazdasági teljesítmény volt.

A bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok mérlegelése után bizonyítottnak látta a folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt jelentősen csökkentő adócsalás bűntettét, valamint a magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértésének vétségét.

A bíróság jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az iskolaszövetkezet a vádemelés után befizette az adóhiányként megállapított összeget, súlyosbítóként vette viszont figyelembe, hogy a vádlottat az ügyészség korábban már megrovásban részesítette jogosulatlan adatkezelés és magánokirat-hamisítás miatt.

Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.