Az ország területe 17 millió négyzetkilométer, lakosainak száma 146 millió fő. Államformája szövetségi köztársaság.

Oroszország - nagy testvér kisebb kiadásban

Fotó: --
A lakosság összetétele: orosz (83%), tatár (4%), ukrán (3%), csuvas (1%), dagesztáni (1%), baskír (1%) - 55% ortodox, 18% muszlim, 10% protestáns, 7% katolikus és 5% zsidó vallású. A hivatalos nyelv az orosz. A főváros Moszkva, 8 millió lakossal. Nagyobb városai Szentpétervár, Novoszibirszk, Nyizsnyij Novgorod, Jekatyerinburg, Szamara és Omszk.

Eurázsia legnagyobb országa a Balti- és Fekete-tengertől a Csendes-óceánig húzódik. Kisebbik részét találjuk Európában, mely az Urálig ér. Itt terül el a Kelet-európai-síkság. Az európai rész déli végén találjuk a Fekete- és a Kaszpi-tenger között a Kaukázust, melynek legmagasabb pontja (Elbrusz, 5642 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. Nagyobbik része Észak-Ázsiában fekszik, az Uráltól keletre találjuk a Nyugat-szibériai-alföldet, a Jenyiszej és Léna folyók között emelkedik a Közép-szibériai fennsík, mely délen az Altáj és Szaján hegységekben végződik. A Lénától keletre egészen a Csukcs-félszigetig hegyvidékek húzódnak. A Kamcsatkai-félsziget ma is aktív vulkáni terület. A legnagyobb orosz sziget a keleti partvidéken található Szahalin. Éghajlata változó, az északi területeken állandóan fagyos, a Fekete-tenger vidékén pedig szubtrópusi. A köztes területeken főleg a kontinentális éghajlat a meghatározó. Az orosz állam nagy folyamokban nem szűkölködik, itt találjuk Európa legnagyobb folyóját, a Volgát, ismertebbek még a Léna, Ob, Irtis, Jenyiszej, Amur, Angara, Kolima, Don és Szelenga. Legnagyobb tavai és víztározói a Bajkál-tó (Földünk legmélyebb tava), Ladoga-tó, Onyega-tó, Szamarai és Bratszki-víztározó.

Oroszországban rengeteg ásványkincs és nyersanyag található, melyek közül legnagyobb mennyiségben szén, kőolaj és földgáz, olajpala, vasérc, króm, nikkel és réz, bauxit, arany, platina, gyémánt, grafit és foszfát van jelen, s amelyek jó részéből a világtermelésben előkelő pozíciót foglal el. Az orosz állam ipari ország, az egy főre jutó GDP 1867 amerikai dollár. A legfontosabb ágazatok az iparban a gép-, jármű- és szerszámgyártás, valamint a vegyipar, a fafeldolgozás és a textilipar. Legfőbb kereskedelmi partnerei Németország, Kína, Olaszország és az Egyesült Államok. Oroszország a szovjet időkig agrárország volt, de az esztelen iparosítás miatt hamar felzárkózott az ipari államok közé, a mezőgazdaság rovására. Az ország erdeiben és sztyeppéin található számtalan bundás állatfajnak köszönhetően Oroszország a világ legnagyobb szőrmeszállítója.

Szláv népcsoportok telepedtek itt le a 6. században, a mai Oroszország európai felén. 900-ban megalakult a Kijevi Rusz fejedelemség, mely a 13. században a tatárok fennhatósága alá került. A függetlenség kivívása után Moszkva lép Konstantinápoly helyére, mint az ortodox vallás központja. A középkor folyamán olyan nagy formátumú uralkodók próbálják Európához felzárkóztatni az országot, mint Rettegett Iván, Nagy Péter és Nagy Katalin. 1917 októberében győz a bolsevik forradalom, és ezzel megszűnik a cárizmus. 1922 végén létrejön a Szovjetunió, mely majd 70 évig fennáll és a világpolitika egyik fő alakítója lesz.

Ajánlat:

Tudnivalók a többi országról