Jogsértő privatizációval vádolják a postát

Vágólapra másolva!
Egy olasz ingatlanügynök tulajdonába került a Klotild-palota. A műemléki védettségű épület korábbi tulajdonosa, a Magyar Posta Rt. egy különös cégmanipulációval játszotta át úgy, hogy közben az adófizetési kötelezettséget is megkerülte.
Vágólapra másolva!

Kétmilliárd forintért egy olasz ingatlanforgalmazó cég tulajdonába került a budapesti Klotild-palota. Az épületet a Magyar Posta Rt. az elmúlt év végén értékesítette úgy, hogy megkerülte az ingatlan-adásvétel szigorú szabályait.

Az Erzsébet híd pesti lábánál álló, száz esztendeje elkészült ikerpaloták - Klotild és Matild -egyike, a Klotild, a Váci utca-Kígyó utca-Ferenciek tere-Szabad sajtó út által határolt, 2089 négyzetméteres telken áll. Az épületet, mely védett műemlék, az állam a Magyar Posta Rt. tulajdonába adta. A posta szorító anyagi gondjai enyhítésére a palota értékesítése mellett döntött, s egy amerikai ingatlanbecslő cég véleménye alapján 1,8 milliárd forintért szerette volna eladni.

Az épületben működő, a terület egy részét bérlő cégek élni kívántak elővásárlási jogukkal, ezért felvették a kapcsolatot az állami vállalat illetékeseivel. 2000 őszén a posta ingatlangazdálkodási igazgatósága írásban is megerősítette, hogy a cég tervezi az üzlethelyiségek eladását a jelenlegi bérlők részére. Emellett kezdeményezik az ingatlan társasházzá alakítását is. Ezt követően többszöri levélváltással igyekeztek tisztázni a részleteket.

Míg a bérlők a posta végleges válaszára várakoztak, kiderült, hogy a cég megalapította a Klotild ingatlanforgalmazó és szolgáltató kft.-t. A társaság hárommillió forintos alaptőkével és a posta vezető jogtanácsosa, dr. Szojka Zoltán irányításával kezdte meg működését. A 2001. december 12-én bejegyzett cég két nappal későbbi taggyűlésén a törzstőke felemeléséről döntött.

A Magyar Posta Rt. ugyanis - kétmilliárd forintos értéken - a társaság tulajdonába adta a Klotild-palotát.

"A Klotild Kft. - melyben 3,3 százalékos kisebbségi tulajdonos a posta távközlési kft.-je - feladata lényegében a Klotild-palota értékesítése volt" - mondta dr. Sztrókay Ottó ügyvéd, a bérlők jogi képviselője. A cégbírósági adatokból ugyanis kiderült, hogy 2001. december 20-án, tehát a palota apportálása után alig egy héttel a posta az egész társaságot eladta. A vevő egy Sifim srt. nevű olasz ingatlanforgalmazó társaság volt, mely kétmilliárdot fizetett a kft.-ért. A cég százszázalékos tulajdonos lett, ezért lecserélték a vezetőket, a felügyelőbizottságot és új könyvvizsgálót jegyeztettek be. A társaság egyetlen ügyvezetője Graziano Beghelli olasz állampolgár lett, aki a vásárló cég, a Sifim képviselője is.

Az adásvételt, a Klotild Kft. tulajdonlásában beállt változást - a benyújtott dokumentumok alapján - a Fővárosi Cégbíróság is bejegyezte és azt a Cégközlönyben megjelentette. A tulajdonjog-változást a földhivatali nyilvántartásba előzetesen bejegyezték, széljegyezték. A palota műemlék épülete tehát ezzel a teljes egészében külföldi tulajdonba került. Hogy a vevő ezt követően mit kíván tenni a palotával, arról egyelőre nincs információ.

"Azzal, hogy a posta a palotát nem ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe és azt adta el, így az adásvételt adófizetési kötelezettség sem terhelte" - mutat rá Sztrókay Ottó. Ezzel mintegy félmilliárd forinttól esett el a költségvetés.

Az ügyvéd hozzáteszi: miután műemlékről van szó, már az értékbecslés sem lehetett jogszerű, hiszen az tehermentesnek vélelmezte az ingatlant, holott a tulajdonjog átruházásához a műemlékvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Emellett ilyen épületekre elővásárlási joga van az államnak, illetve annak az önkormányzatnak, melynek területén áll, valamint - ha egyik sem kíván élni vele - a bérlőknek. A céges trükkel azonban mindezt meg lehet kerülni. Az ügyvéd álláspontja szerint a posta kijátszotta a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó szabályt is, mely azt a fővárosi közigazgatási hivatal engedélyéhez köti.

"Az ügylettel kapcsolatos érdeklődésünkre a Magyar Posta üzleti titokra hivatkozással nem kívánt információt adni" - közölte az ügyvéd. Postai forrásokból úgy tudják, hogy a vevőnek, azaz az olasz cégnek 2002. július végéig az állami vállalat havi csaknem húszmillió forintos bérleti díjat fizet. Ha azonban a tulajdonátruházás körüli huzavona elhúzódik, elképzelhető, hogy a posta a vételár jó részét bérleti díjként - visszafizeti a vevőnek.

"A Magyar Posta rejtett privatizációt végez - állítja Sztrókay Ottó -, s ez az ügylet úgy az állam, mint a bérlők érdekeit figyelembe véve úgynevezett jó erkölcsbe ütköző, s mint ilyen, a jogszabályok szerint semmis."

A bérlő cégek a bírósághoz fordultak, azt kérve, hogy a Klotild Kft. eladását bejegyző végzését helyezze hatályon kívül. Hivatkoznak arra is, hogy az üzletrész átruházásáról szóló szerződés színlelt, hiszen a Klotild Kft. érdemi üzleti tevékenységet nem végzett. Csupán egyetlen cél - a Klotild-palota értékesítésének lebonyolítására - jött létre. Ezzel úgy könnyítette meg az elidegenítést, hogy számos megelőző eljárást - például a pályáztatást - elkerülhesse. Az eljárást a joggal való visszaélésnek tartják.

A bírósághoz benyújtott kereset mellett a bérlők a Fővárosi Főügyészséghez is beadvánnyal fordultak. Álláspontjuk szerint a Klotild Kft. eladása sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint veszélyezteti a nemzetgazdaság érdekeit is, hiszen Budapest városképének egyik meghatározó ingatlanja került külföldi kézre. Ezért azt kérik az ügyészségtől - s erre a törvény kivételes esetekben lehetőséget biztosít -, hogy a felperes oldalán csatlakozzon a perhez.

A főügyészségen egyelőre vizsgálják az iratok tartalmát és csak később döntenek arról, hogy a felperesek kérésére beavatkoznak-e a polgári peres eljárásba.

Ugyancsak beadvánnyal fordult Sztrókay Ottó a műemlékvédelmi hatósághoz is. Mint a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal szóvivője, Róna Katalin elmondta, az ügyvéd levelét már megkapták, annak azonban, hogy a Klotild eladását megelőzően a felek a hivatalhoz fordultak volna, egyelőre nem találják nyomát.

A Magyar Posta Rt.-nél egy illetékes - aki nevét sem árulta el -mindössze ennyit mondott: ezzel kapcsolatban a postának közlendői nincsenek.

Az 1901-ben elkészült ikerpalota - melyet Györgyi Dénes és Korb Flóris tervezett - a Belváros egyik meghatározó épülete. A rendkívül igényes kialakítású ház mintegy a pesti oldal kapujaként fogadja a nyugat felől érkező vendégeket. Azokban a könyvekben, filmekben, illetve képeslapsorozatokban, amelyek az elmúlt évszázadban fővárosunkról készültek, csaknem mindig kiemelt helyet kapott. Ez az épület látható a város ostromát idéző, szomorú filmkockák közül legtöbbet idézett képsoron is. - A hajdan üzleteknek, egyesületek, társulatok reprezentatív központjának és - a felső négy szinten - hat-hét szobás, nagypolgári otthonoknak helyet adó épület a második világháború során súlyosan megrongálódott. A Klotild-palotát az ötvenes években hozták rendbe, és a javítási munkákkal egyidejűleg alakították át irodákká az emeleteket. Az épület nyolc szintet foglal magába, a tetőtérrel együtt az teljes beépített nettó terület 10 500 négyzetméter - több mint egy hektár. A palota minden oldalát közterület határolja, ám két oldalán a közúti forgalom elől elzárt terület található, ezért a zajterhelés kisebb a várhatónál. A 2089 négyzetméteres telek beépítése százszázalékos, a homlokzati síkok egyúttal a telekhatárokat is jelzik.